Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Dobos Gyula: Ellenforradalom és konszolidáció (1919-1924) • 241

függően bírálta a Tanácsköztársaságot. A Tanácsköztársaság helyi szerveinek működéséről azonban településenként eltérő véleményt alakítottak ki. Mint a községi képviselőtestületek jegyzőkönyveiből kiderült, több helyen nem voltak hajlandók a direktóriumot elmarasztalni, sőt tagjaiknak tevékenységéért jegyzőkönyvi köszönetet mondtak. Döbröközön a főjegyző miközben ócsárolta a Kommunista Kún Kormányt, kiemelte, hogy az intézőbizottság mindenkor a község jólfelfogott érdekeit tartotta szem előtt. A direktórium elnökének, Pintér Jánosnak „hálás köszönetük" nyilvánítását javasolta, 18

melyet a képviselőtestület örömmel elfogadott. Hőgyészen a megszűnt munkástanács tagjainak azért mondtak köszönetet, mert a „megpróbáltatás napjaiban" egész igyekezetükkel azon voltak, hogy a község békéjét és rendjét fenntartsák, ami sikerült is. Külön köszönetüket fejezték ki Krausz Márkus tanácselnöknek odaadó, tapintatos, pártatlan és becsületes működéséért.

19 A jegyzőkönyvek többségének alaphangja nem ennyire tárgyilagos. A negatív példák túlsúlya abból adódik, hogy egy-egy hangadó, megsértett, vagy félreállított ember javaslatára mérlegelés nélkül ítéltek. Különösen jelentkezett ez a hangvétel azokon a helyeken, ahol az ellenforradalmárok nyári szervezkedését leleplezték és azt a helyi és megyei hatóságok a Tanácsköztársaság alatt felszámolták. Dunaföldváron pl. dr. Rátkay László ügyvéd javaslatára, aki korábban a Nemzeti Tanács elnöke volt, „örök szégyenül" vették jegyzőkönyvbe a munkástanács és a direktórium tagjainak nevét.

20 Tamásiban a képviselőtestület augusztus 16. ülését Szálai Ignác bíró nyitotta meg. Örömének adott kifejezést, hogy „ismét azokat láthatja az ülésen, akik hivatva vannak a községet vezetni és akik azelőtt is vezették." Szálai a jegyzőkönyvek tanúsága szerint 1919 márciusától elnöke volt a direktóriumnak, csak a júniusi ellenforradalom után mondott le tisztségéről. A hatalom visszavételének időszakában komoly szerepet játszott a mindvégig jobbos beállítottságú dr. Frühwirt Jenő ügyvéd, aki a tamási ellenforradalomnak is egyik szervezője volt. Javaslatára a képviselőtestület azon tagjait, akik a direktóriumnak is tagjai voltak „a múltban tanúsított magaviseletükre" egyhangúlag kizárták a testületből. Friedmann Lajosnak, Tillmann Istvánnak és Randi Mihálynak azonnal el kellett hagyni az üléstermet. Szálai Ignác bíró múltban való direktóriumi tevékenységéről egy szó sem esett.

21 A községek képviselőtestületeibe ismét visszakerült a legtöbb adót fizetők, a nagybirtokosok, a módos gazdák, iparosok mellett a pap, a tanító, orvos stb. A törpebirtokosok közül senki sem lett képviselő. 2. Megtorlás, megfélemlítés, megelőzés a) A különítményesek garázdálkodása (1919. augusztus) Bartal, megyébe való visszatérésekor a megyei vezetés tehát már funkcionált. Forster és Éry irányításával a direktóriumi tagok lefogatása már megtörtént. A Tolna megyébe érkező, a Szekszárdra bevonuló különítményesek már a börtönben találták a volt kommunista vezetőket. Érdemes erről az időszakról a szemtanúk emlékeit idézni. Vendel a későbbi polgármester és más rendelkezésre álló adatok alapján: A megyei intézőbizottság tagjait már 1919. aug. 4-én letartóztatták és a törvényszéki fogház épületébe szállították. „Dr. Ery Márton vármegyei főjegyző kiadta a jelszót, hogy az összes kommunistákat fegyverezzék le és vegyék őrizetbe. Az utasításra a direktórium tagjait összegyűjtötték és lefegyverezték... átkísérték a törvényszéki fogházba..."

71 A Prónay-féle különítmény tagja a Duna-Tisza közi gyilkosságok, a faddi vérengzések 245