Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Dobos Gyula: Ellenforradalom és konszolidáció (1919-1924) • 241

egyrészt intézkedik, másrészt ellenőriz. Ilyen ember lenne a kormánybiztos." 6 A továbbiak­banjavasolta, hogy a „három katonai csoportnak megfelelő hatókörben működő kormánybiztos legyen egyben a környező megyék kormánybiztosainak, székhely megyéje tisztikarának ellenőrzője és a területi katonai csoport közigazgatási tanácsadója is. A fővezérlet mellett pedig egy dunántúli kormánybiztost célszerű kinevezni." Sréter kerületi parancsnok már szeptember 2-án levélben kérte a fővezérlettől a tartha­tatlan kettős helyzet mielőbbi felszámolását. Az egyes vármegyékben tapasztalható ha­nyagság, rendetlenség kiküszöbölésére a parancsnokság mellé nem közigazgatási tanács­adót, hanem tényleges hatalommal rendelkező kormánybiztost kell állítani. Arra hivatkozott, hogy a háború esetére alkotott kivételes rendelkezés, amely a kor­mánybiztosok hatáskörét, a katonai parancsnokokkal való együttműködését szabályozta, ma is érvényben van. A megyék élére is a helyi viszonyokat jól ismerő, kipróbált szakembe­reket kell kinevezni, akik a kormány és a fővezérlet rendeleteinek gyors és pontos végrehajtását biztosítva a tűrhetetlen anomáliákat gyökeresen kiirtják. 7 A kettőshatalmi helyzetben a gyengébb pozíciókkal rendelkező kormány meghátrált és augusztus végén elhatározta a kerületi kormánybiztosságok felállítását. Szinte természe­tes, hogy a névleges hatalommal rendelkező Friedrichék a nagybirtokos arisztokrácia száj­ízének megfelelően nevezték ki a 3 kormánybiztost, akik közül 2 főnemes volt. 8 Az első kerület élére gróf Sigray Antal (Vas, Sopron, Mosón, Zala vármegye), a második ke­rület kormánybiztosi helyére Bartos János (Győr, Komárom, Fejér, Esztergom) került. A harmadik kerületet (Somogy, Tolna, Veszprém és Baranya meg nem szállt területeit) őr­gróf Pallavichini György kapta. Amikor szeptember 6-án a minisztertanács Siófok székhely­lyel létrehozta a dunántúli kormánybiztosságot, Pallavichinit nevezte ki ennek élére. A 3. kerületben utódja Gaál Gaszton, Somogy megyei birtokos Létrejött tehát egy olyan közigazgatási forma, amely a kedvező volt. Míg a háború esetére alkotott kivételes törvény csak a hadszíntérnek, vagy közvetlen harci cselekménynek kitett, illetve nemzetiségek által lakott területekre terjesz­tette ki a kormánybiztosságot, addig az 1919. augusztus végén bevezetett kormánybiztos­ság az ország meg nem szállt egész területére vonatkozott. A névlegesen kormányirányítás­sal dolgozó kormánybiztosok valójában a fővezérség, illetve a kerületi biztosok, a megyei katonai parancsnokok utasításainak megfelelően dolgoztak. Nemcsak azért, mert a kor­mánybiztosok területi illetékessége, sőt a székhelye is pontos másolata volt a katonai, csendőri és rendőri szervek felépítésének, hanem azért is, mert a polgári hatóságok közötti kapcsolattartást, a maga „küldöncszolgálatával a fővezérség szervezte meg." 10 A fővezérség irányító szerepét jól mutatta Horthy 1919. aug. 28-án kelt levele, amelyben a katonai és a polgári hatóságokat utasította erélytelen működésük megszünteté­sére. 11 Határozott hangú levélben hívta fel a figyelmet arra, hogy a mai kivételes állapotok kö­zött nem lehet 1914. előtti felfogással és módon dolgozni. „Elvárom, hogy minden katonai pa­rancsnokság és közigazgatási hatóság a leggyorsabban és legerélyesebbenjaijon el, mindenek előtt a kommunizmus bűnöseivel szemben, másrészt a népítéleteket megakadályozza. Amennyiben akár a hatóság, akár egyes vezető állásban lévők gyámoltalan puhasággal működnének tovább, azokat állásuktól azonnal fel fogom menteni..." Horthy bár a „népítélet" törvénytelenségét elismerte (valószínűleg külföldi visszhang miatt), a hangsúlyt a gyors, erélyes megtorlásra helyezte. Ennek érdekében kellett hát a közigazgatási apparátusnak is olajozottan működni. Tolna megyében a közigazgatási tanácsadói szerepkört betöltő, majd a főispáni teen­dők ellátásával megbízott kormánybiztos Bartal Aurél lett. Bartal a Tolna megyei uralkodó osztályhoz hasonlóan sokat tett annak érdekében, hogy a Tanácsköztársaság megdöntését követően véres megtorlás színhelye legyen Tolna hadseregnek, a fővezérletnek 243

Next

/
Oldalképek
Tartalom