Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Szalai Károly: Tolna megye földmunkás-szegényparaszti tömegeinek helyzete és mozgalmai a századforduló táján (1890-1907) • 183

erős szervezkedés folyt: az Ország szerint a munkások a nagy uradalmak által felkínált szerződéseket nem írják alá.

90 A kialakult helyzetet januárban a megyei gazdasági egyesület is tárgyalta, s lényegében megismételte az ősszel az ellenintézkedésekre tett javaslatait. Január 25-én az alispán bizalmas irattal fordult a főszolgabíróhoz, melyben sztrájkmozgalom veszélyére hívta fel a figyelmüket. „Tapintatos tájékozódásra" és az 1898. te. 65. vagy 66. §-a alapján való intézkedésre utasította őket. A tamási főszolgabíró jelentésében munkáshiányról - illetve a szegődést megtagadók nagy számáról tudósít. A tartózkodó munkások magasabb bért - többek között harmados kukorica helyett felest követeltek. Elvetették a robotot. Az elemi csapás esetére holdankénti kért 4 koronát a munkaadók megtagadták.

91 Februárban megindult a megyebeli munkaegyletek hálózatának kiépítése. Nagyszékelyen a hatósági tiltakozás ellenére is megtartotta a szegénység az alakuló gyűlést. Jócsák Kálmán, a MFOSZ küldötte írja, hogy nemcsak a gyűlés színhelye, a nagyvendéglő volt tele érdeklődőkkel, hanem még a szomszéd házak tetején is ültek emberek. A lakosság valóságos népünnepélynek tartotta az egylet megalakulását.

92 Az MSZDP oldalán fiókszervezetek jöttek létre: Mözsön, Tolnán, Simontornyán és Szekszárdon is.

93 A tolnaiak a vizsgálatok szerint fontos szerepet játszottak a márciusban lezajlott tolnai selyemgyári sztrájkban is. A megtorló eljárást azzal indokolták a hatósági szervek, hogy „az egyletek maradjanak a maguk hatáskörében és tartsák meg alapszabályukat".

94 Miután a fiókegyletek megalakulása a belügyminisztériumtól függött - a helyi szakegyletek sorsa - rövid fennállás után a felfüggesztés lett. Nagy lendülettel folyt az újjászervezettek OMSZ - egyletalakító tevékenysége is. Bázisukon a tamási járásban csakhamar létrejött a tamási, ozorai, tengődi, kányái és a felsőiregi szervezet.

95 Földmunkásegyleteket hívtak életre a keresztényszocialisták is: Faddon és Pakson. A megyei sajtó cikkeinek tanúsága szerint - a papi szervezők intelme ellenére - a radikális elemek munkabér-felemelésigényével léptek fel. A belügyminiszter ezen egyletek alapszabályait sem hagyta jóvá.

96 c) Visszatartott mozgalmak Ahogy közeledett az aratás, úgy szaporodtak a megyei újságokban a sztrájkkal kapcsolatos találgatások, még tétova javaslatok is napvilágot láttak a gazdasági munkáskérdéssel kapcsolatban. Szociális reformok szükségességéről csak ritkán esett szó - méltányosságról és a parcellázás sürgetéséről annál inkább.

97 Áprilisban megtörtént, amitől annyira féltek a földbirtokosok: Dőrypatlan- és Börzsönypusztán a cselédek megtagadták a munkát.

98 Február közepétől, az országgyűlés feloszlatása után megszigorították a szólás- és gyülekezési szabadságot. A helyi közigazgatás ezt a körülményt elsősorban a földmunkások szervezkedésének lehetetlenné tételére használta fel. Április 10-én - Feilitzsch földművelésügyi miniszter előző hónapi utasítása nyomán az alispán bizalmas jelentést kért a főszolgabíróktól az aratási szerződések állásáról. A rendelet nyomán április végén pl. egymás után futottak be a tamási főszolgabíróságra az elöljáróságok aggodalomtól terhes jelentései. Az értényi jegyző szerint a községbeli aratóknak csak a fele szerződött el a környékbeli uradalmakba. Nyugtalanságról számolt be, attól tartott, hogy a nagykónyiak hatására a helybeli aratók sztrájkba fognak lépni. Komoly volt a helyzet Nagykónyiban is. Itt április 30-ig az aratópárok háromnegyede még nem tudott elszegődni. Ugyanis a környékbeli bérlők a tavalyi sztrájkra való tekintettel szinte kizárólag idegenből hozattak embereket. A munka nélkül maradt nagykónyiak dacosan fogadták a kaposvári gazdaság munkavezetőjének a viszonylag kedvező ajánlatát is - helyben kívántak dolgozni. A jegyző vihar előtti csendről, illetve arról tesz jelentést, hogy sokan Amerikába szándékoznak kivándorolni. Májusban még mindig nem voltak hajlandók a munkások vi227