Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Szalai Károly: Tolna megye földmunkás-szegényparaszti tömegeinek helyzete és mozgalmai a századforduló táján (1890-1907) • 183

asztalosok és építőmunkások is megindították harcukat az új munkarendért.

2 Áprilisban a paksi mezeimunkások a 3 koronás napszám követelésével álltak elő. Bátorítólag hatott a földmunkásokra, hogy április közepén - a pártvezetőség kezdeményezésére - a földművelő munkások országos értekezlete kidolgozta a földmunkás-szakszervezet alapszabály-tervezetét, és azt felterjesztette a belügyminiszterhez. Az értekezlet megállapította, hogy a földmunkásokat nem lehet csupán politikai jelszavakkal biztatni, „mert... ahol gazdasági szervezetek nincsenek - olvashatjuk az előterjesztésben - ott a politikai szervezetek sem tudnak fejlődni".

3 Széles néptömegek figyeltek fel a Szociáldemokrata Párt áprilisi kongresszusi határozatának azon pontjára, amely kimondta, ha az egyesült ellenzék cserbenhagyná a választójog kiszélesítésének programját - a párt az általános sztrájk fegyverét fogja alkalmazni. Egyelőre azonban az utolsó tartalékaikat is felélő, a politikai ígéretekben is csalódni kénytelen szegényparasztok áradásszerűen indultak meg a határok felé. Csak 1905. első három hónapjában annyian adták be megyénkben útlevélkérelmüket, mint 1904-ben az egész év folyamán. A benyújtott 1871 kérelmet az alispán a legkülönfélébb érvekkel igyekezett visszautasítani. A megye közgyűlése március végén feliratot intézett a kormányhoz, melybenjavasolta, hogy az aratóknak, míg kötelezettségüknek eleget nem tettek - ne adjanak ki útlevelet. A kivándorlás megakadályozása érdekében gyorsították az útépítési programot parcellázási felhívásokat tettek közzé.

4 Az utóbbiak foganatja a spekuláció és a szegényparasztság tőkeszegénysége miatt eleve kérdéses volt. A nincstelenek földéhségére apellált az egyre aktívabbá vált helyi klerikáció is. Révükön Tolna megye hamarosan a keresztényszocializmus fontos bázisává lépett elő. Áprilisban Szakcson a kisgazdák részvételével keresztényszocialista bérleti szakosztály alakult. A szakosztály a helyi plébános közbenjárásával Eszterházy Miklóstól 500 kat. hold földet kért bérletbe. Hamarosan megalakult a szakcsi keresztényszocialista munkásegylet is. A központból leküldött Szalánzcy Andor szavain felbátorodva a helyi káplán kijelentette: „Ne próbálja meg egy szociáldemokrata sem Szakcsra a lábát betenni".

5 Az egyesült ellenzék győzelmén felbátorodott keresztényszocialisták május 14-én Nagykónyiban újabb munkásegyletet hoztak létre. Szervezkedésük során sikerült befolyásuk alá venni a dombóvári járás északi és a tamási járás déli részének katolikus községeit. Május 7-én - a politikai lappá előlépő - Igaz Szó háromoldalas cikkben a legteljesebb szociális demagógiával élve programot hirdetett a földmunkásoknak és a szegényparasztoknak. A felsorolásban helyet kapott az általános és titkos választójog, egészséges munkáslakások, a nagybirtok részleges felosztásának kisbérletbe adásának követelése, a robotmunka eltörlése, a munkabérek szabályozása, vasárnapi munkaszünet, az „igazaságos alapon nyugvó" sztrájk helyeslése - mind olyan követelés - melyet szívesen olvasott és hallgatott a nyugat-tolnai nagybérletek munkásnépe.

6 Jelen esetre is áll Gergely Jenő megállapítása, mely szerint „a központ ügyelt arra, hogy... a célba vett uradalmak, nagytőkések... vagy „zsidó" bérlők tulajdonába legyenek, s így... antiszemitizmussal áthatott nagytőke-ellenes szervezkedés legyen a falusi keresztényszocialista mozgalom..."

7 A szaporodó sztrájkmozgalmak hatására, tekintettel a közelgő aratási munkákra - május végén a földművelésügyi miniszter preventív intézkedésekre hívta fel a vármegyék alispánjait. A leirat nyomán Tolna vármegye alispánja május 30-án felszólította a főszolgabírókat, hogy tegyenek jelentést június 12-ig a következőkről: a) járásukban van-e elegendő szerződtetett munkás - s ha igen - remélhető-e a szerződések betartása; b) hány aratógép van - szükség esetén még mennyi szükséges; c) lesznek-e munkások, akik más szerződésszegő aratók pótlására elszegődnének?

8 Csupán a tamási járás főszolgabírójának válasza - illetve a járás 17 községéből beérkezettjelentések maradtak vissza ránk. Valamennyi a munkaadók optimizmusát tükrözi. Pl. a 214