Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Szalai Károly: Tolna megye földmunkás-szegényparaszti tömegeinek helyzete és mozgalmai a századforduló táján (1890-1907) • 183

Erre utalnak a Fejér megyei előszállási jószágkormányzó hivatalos levelei is. Ellentétben a Tolna megyei alispánnal, aki a törvényhatóságának mozgalmait Fejér megyéből eredeztette, a jószágkormányzó a szervezkedés fő fészkét itt, Tolna megyében látta. „Minden körülmény arra mutat, - írta - hogy a mozgalom előzetesen szervezve volt, s értesülésem szerint Dunaföldváron gyűlésen lett elhatározva..."

44 A kapcsolat valóban élő volt, hiszen 150 földvári család bérelt szőlőt az előszállási határban, illetve többszázan vállaltak ott bérmunkát. Július elején a dunavecsei főszolgabíró is azt jelentette Pest megye főispánjának, hogy járásában az aratási sztrájk a dunaföldvári „izgatók" buzdítására ütött ki.

45 Tolna megye csendőr-szakaszparancsnoka arra hívta fel a figyelmet egyik jelentésében, hogy Dunaföldvár környékén a munkások olyan szorosan vannak szervezve, hogy még jutalom ellenében sem hajlandók elárulni társaik nevét.

45 Bármennyire is erős volt a kormányzat preventív megtorlása és intézményesített terrorja - mégsem bizonyult eléggé hathatónak, mert a törvényhozás nem készült fel ilyen méretű sztrájkmozgalomra. Erre az alispán is utalt, amikor július 6-án arra hívta fel a tamási főszolgabíró figyelmét, hogy a munkát pusztán csak megtagadó aratók ellen karhatalmat nem alkalmazhat, „ez rendszerint egyéb törvényes jogainak hiányában csakis az illető munkásnak a munka helyszínére állításáig terjedhet."

47 Jellemző, hogy ez év nyarán Perczel belügyminiszter a főrendi házban kijelentette: hiába tartóztatják le a szolgabírók a szerződésszegőket, a bíróságok szabadon bocsátják őket, mert törvénysértést nem tudnak megállapítani ellenük. A szerzett tapasztalatokból „okulva" a törvényhozás sietve fogott hozzá az 1876. XIII. te. V. fejezete revíziójának befejezéséhez. b) A dunaföldvári agrárproletárok harca a munkásegylet létrehozásáért Már az aratósztrájkok okának elemzése során is láttuk, hogy a mozgalom gócpontja a dunaföldvári járás, illetve Dunaföldvár község volt. A későbbiekben egyre több jelenség mutatta, hogy az itteni agrárszegénység szervezkedésétől komolyan kell tartani nemcsak a helyi, hanem a vármegyei adminisztrációnak is. Milyen és mekkora erőtartalékkal rendelkezett az érlelődő mozgalom? Az egész megyében csak Szekszárd és Paks határán belül duzzadt fel olyan hatalmasra a szegényparasztság és földmunkásság, mint itt ebben az óriási faluban. A családtagjaikkal együtt közel két és fél ezer agrárproletár gyakran hallatta szavát, s nemcsak szülőfalujában.

48 Miután helyben csak kevés bérgazdaság volt - a nincstelenek szívesen vállaltak kapálást és részes aratást a szomszédos előszállási vagy még távolabbi uradalmakban. Télen - alkalmi munkát keresve - megfordultak Budapesten, körükben s általuk gyorsan terjedtek a szocialista tanítások. Nem tekinthetjük véletlennek, hogy e forgalmas dunai átkelőhely, - mely három megye határának találkozásánál feküdt - 1897-re a földmunkásmozgalom (MSZDP-szárny) fontos szervező központja lett. Az aratósztrájk csak kezdetét jelentette a helyi tömegek azon forradalmi-demokratikus küzdelmének, mely az 1898-as véres tavaszi zendülésben érte el tetőpontját. Ezen időszak küzdelmeiből nem is az egészet, csak azt az útkeresést kívánjuk bemutatni, amely ekkoriban tipikusnak mondható a megye falvaiban. Törekvéseik a nyomorúságból fakadtak - központjukban gazdasági és szociális jellegű követelések álltak. Emellett helyet kaptak bennük politikai célok is, amennyiben az alapköveteléseik kivívása megkívánta szervezkedési és egyéb állampolgári jogaik érvényesítését. Mindennapi harcaikban azonban vágyaik és elképzeléseik együtt, összefonódva jelentkeztek. Szervezkedésük szívósnak bizonyult - alkalmasint ötvözték az illegális és a legális harci formákat, de nem voltak mentesek - a rajongást és az osztályöntudatot egyaránt felvillantó - szélsőségektől sem. Elkeseredésükben és a mezőgazdasági munkásokról hozandó törvény iránti illúziók205