Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Glósz József: Az alsó- és középfokú oktatás története Tolna megyében az önkényuralom időszakában (1849-1867) • 5

Az iskolaépítéseknél az eljárás a következő volt: az építtető elkészíttette a tervet és a költségvetést, amelyet jóváhagyatott az állami építészeti hivatallal, amely előtte helyszíni szemlét is tartott." Az épület elkészülte után ismét ellenőrizték, hogy az építkezést a terv szerint végezték-e el. Az építésnél bizonyos normákat be kellett tartani. Az egy tanulóra eső minimális alapterület 1/5 négyszögöl, beleszámítva a padok közötti folyosót és a kályhateret is. Nem szabad egy helyiségben 160-nál több tanulót elhelyezni. A tanító lakása pedig két szobából, konyhából és kamrából álljon.

100 Az épületek építőanyaga változó volt. A pálfai iskola helyreállításánál még döngölt falakat húztak,

101 de a bátai,

102 bedegi,

103 ozorai

104 iskola építésekhez már égetett téglát használtak, Mőcsényben pedig a helyi kőbányából igényeltek építőkövet az építkezéshez.

105 Mivel a téglaégetők, a kőbányák és az épületfát biztosító erdőségek általában az uradalmak tulajdonában voltak, felvetődött ezeknek az iskolaépítéshez való hozzájárulásának kérdése, amit a községek igényeltek, a hatóságok elvártak,

106 de az uradalmak vonakodtak teljesíteni. A Bach-rendszer bukásával ez az uradalmak számára kényelmetlen teher megszűnt. Dunafoldvár mezőváros hiába panaszkodott, hogy az alapítványi uradalom nem hajlandó hozzájárulni 1858-ban leégett iskolájának újjáépítéséhez, a helytartótanács 1862ben az 1845-ös iskolai szabályzat 72. §-ára hivatkozva kijelentette, hogy az uradalom hozzájárulásra nem kötelezhető.

107 A paksi római katolikus iskola építésének ügye végighúzódott az egész korszakon. A község az iskolaépítés 30 000,- Ft-os költségét pótadó kivetésével akarta fedezni, amihez a helytartótanács hozzá is járult, de csupán a személy-, kereseti- és jövedelemadó után, míg a legtöbb bevételt biztosító, de a nagyobb földbirtokosokat sújtó földadót nem engedte pótadóval megterhelni.

108 Általában a földbirtokosok igyekeztek a feudális korból fennmaradt kötelékeket köztük és az iskola között elvágni. Az 1857. évi iskolabevallásokban állandóan visszatérő megjegyzés, hogy az uradalom 1848 óta tudni sem akar az iskoláról. Ez annál érdekesebb, mivel a járás területének nagy része a tanulmányi alap uradalmához tartozott.

109 Az építkezés költségeihez való hozzájárulás nagyon fontos lett volna, különösen a kisebb lélekszámú községek illetve egyházközségek esetében, amelyek egyszerűen képtelenek voltak a szükséges összeget előteremteni.

no A költségek az iskola nagyságától, minőségétől függően igen eltérőek votlak. A zsibriki iskola újjáépítése körülbelül 700,- Ft-ba került,

111 a paksi római katolikus iskola tervezett költségvetése 30 000,- Ft.

112 Az átlagos költség néhány 1000 Ft körül mozgott. Jellemző példaként álljon itt a 3000 Ft-ért 1865-ben épült sárpilisi református iskola leírása.

113 Az iskola teljesen téglából készült, az egész épület hossza 32 m, szélesége 7,5 m, az épületen cseréptető van. A házban egy tanterem és a tanítói lakás található. A tanterem területe 8,5x5 m, magassága 3m, 5 db kettős ablakkal és egy dupla ajtóval, kívülről fűthető vaskályhával ellátva, a falai stukatórosak, fapadlós. A tanítói lakás két szobából, konyhából, kamrából, pincéből, kocsiszínből, istállóból, ólból állt. Az udvarban gémeskút, az épület folytatásában veteményeskert. A tanító lakását sövénykerítés veszi körül. Ez volt tehát az a színvonal, amit az e korszakban épült iskolák képviseltek. A felépült illetve kibővített, felújított iskolák számáról nincsenek pontos statisztikáink. A szórványos adatokból azonban kitűnik, hogy az iskolaépítések zöme az 1854-1859 közötti időszakra esik, s az 1860-as években befejezett építkezések első lépéseit is ebben az időszakban tették meg, tehát az abszolutizmus erélyes hatósági fellépésének köszönhetők.

114 Az építések, teljes felújítások, bővítések mellett sokkal gyakoribbak voltak a kisebb-nagyobb helyreállítások, amelyek szintén javítottak valamit az oktatás körülményein. Bátaszéken például 56 új ablakszárnyat készítettek, helyreállították a kutat az 1856-1857-es tanévben. Az iskolák legtöbbje minden évben elvégezte a meszelést, a nagytakarítást és a szükséges kisebb javításokat.

115 Az iskolaépítések, -bővítések a tantermek zsúfoltságát voltak hivatva enyhíteni. A falusi iskolák zöme egytantermes volt. Az iskolai ingatlanok 1858. évi felméréséből az alábbi összesítést készítettük az iskolai tantermek számáról:

116 20