Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Szenczi László: A közoktatás fejlődése Tolna megyében 1868-1900 között • 55

ra 1000 fit., 1899-re 2000 frt. és 1900-ban már 5000 frt-ra rúgott. Ezeket a fenntartási államsegélyeket az iskola egyrészt a tanári fizetések javítására, másrészt tanszerek, bútorok beszerzésére kapta. E segítséggel jelentősen javultak az oktató-nevelő munka feltételei, megközelítően megfelelt az iskola az 1883-as középiskolai törvény szabta követelményeknek. A századfordulón az iskola 2600 taneszközzel rendelkezik (a természetrajzi szertárban 1881 db, a természettani szertárban 60 db, a rajzszertárban 551 db és a tornaszertárban 108 db eszköz van). Az iskolai könyvtár alapját 1808-ban Vécsey József egyházmegyei ülnök és pénztárnok vetette meg 200 frt-os adományával. Ez bővült több lelkes hazafi és pártfogó további adományából, de maga az iskola is évente 30-40 frt-ért vásárolt könyvet. így a könyvtár 1868/ 69-ben már 1000 darabból állt. További fejlődése: 1873/74-ben 1377 kötet, 1899/900-ban 2810 kötet. A tanári könyvtár összetétele 1896/97-ben: hittudományi művek, bölcselet, pedagógia, enciklopédia, classica philológia, történelem, földrajz, matematika és természettudomány, magyar nyelv és irodalom, és más nyelvek irodalma, jogtudomány, folyóiratok, vegyes művek. Az ifjúsági könyvtárt a tanári kar hozta létre 1858/59-ben, melyet a tanulók évenkénti 20 krajcáros olvasási díja tartott fenn. A könyvtár 1867/68-ban 200 kötetnél többet számlál. További szerény fejlődése: 1873/74-ben 214 kötet, 1892/93-ban 576 kötet, 1893/94-ben 582 db, 1894/95-ben 587 db, 1895/96-ban 601 db, 1899/900-ban 676 db. Az eddigi támogatás növekedése a könyvtárak nagyobb mérvű gyarapodását tette lehetővé. Az iskolában működő tanárok a következőképpen oszlottak meg: 1870/71 1880/81 1896/97 1899/900 rendes tanár 1 4 2 2 helyettes tanár 3 3 okleveles népiskolai tanító 1 1 hitoktató 2 2 3 lelkésztanár 3 Az iskola nevelőtestülete már a kiegyezés előtt néhány évvel az úgynevezett haladó osztályrendszert követte a tanításban. Ennek lényege az volt, hogy minden tanár az első osztálytól a negyedikig végigvitte tanítványait, osztályában minden tantárgyat tanított. E rendszer szerint dolgozó nevelőtestület 1867/68-ban: Bocsor Lajos egyházi tanár, minden tárgyat tanít a IV. osztályban heti 26 órában, Gerzó Gyula egyházi tanár, minden tárgyat tanít a III. osztályban heti 26 órában, Menyei János világi tanár, ez évi igazgató, minden tárgyat tanít a II. osztályban heti 26 órában, Ozsváth József világi tanár, minden tárgyat tanít az I. osztályban heti 26 órában, Nothling Dániel és Grosch János zenetanítók. Felsőbb utasításra 1870/71-től a szakrendszerű oktatás lépett életbe. Ekkor a nevelők munkabeosztása így módosult: Bocsor Lajos a gyönki ref. egyház lelkésze, tanár, a III. osztály tanára, tanította: össz133