Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Szenczi László: A közoktatás fejlődése Tolna megyében 1868-1900 között • 55

Az 1883. évi XXX. te. (középiskolai törvény) megjelenése Trefort Ágoston közoktatásügyi miniszter 1883-ban törvényt fogadtatott el a középis­kolai oktatásról. Az 1883. évi XXX. te. (1883. május 23.) kiegyenlítette a százados ellentétet, amely Mária Terézia óta fennállt az állam és az autonóm felekezetek között. Az állam el­nyerte a felügyeleti jogot az egyházi iskolák felett, de ugyanakkor meg is találta a segélyezés lehetőségét. A törvény középiskolákon gimnáziumokat és reáliskolákat ért, melynek feladatát úgy határozza meg, hogy: „A gimnázium és reáliskoláknak az a feladata, hogy az ifjúságot magasabb általános müveit­séghez juttassa és a felsőbb tudományos képzésre előkészítse." A gimnáziumnak e feladatokat a minden irányú humanisztikus, főleg pedig a klasszi­kus tanulmányok segítségével; a reáliskoláknak pedig főleg a modern nyelvek, a mennyi­ségtan és a természettudományok fokozottabb tanításával kell megoldania. Mindkét típusú középiskola 8 osztályú, 8 évfolyammal. A gimnáziumi oktatás rendes tantárgyai: hit- és er­kölcstan, magyar nyelv és irodalmának történelme, latin nyelv és irodalom, német nyelv és irodalom, földrajz, Magyarország történelme, egyetemes történelem, bölcsészeti előtan (lélektan és logika), mennyiségtan, természetrajz, természettan és vegytan, mértani rajz, szépírás, testgyakorlat, tekintettel a katonai gyakorlatokra. A reáliskolák tantárgyai: hit- és erkölcstan, magyar nyelv és irodalmának történelme, német nyelv és irodalom, francia nyelv, bölcsészeti előtan (lélektan és logika), földrajz, Magyarország történelme, egyetemes történelem, mennyiségtan, természetrajz és geológia, természettan, vegytan, ábrázoló mértan és mértani rajz, szabadkézi rajz, szépírás, testgyakorlat, tekintettel a kato­nai gyakorlatokra. A tanítás nyelvét a felekezetek határozták meg. A felekezeti iskolák tantervét, tan­könyvét az egyházi főhatóság határozza meg, s azt bejelenti a VKM-nek. A törvény szerint párhuzamos osztályok csak akkor indíthatók, ha három egymást kö­vető évben egy osztályban 60-nál több a tanulók száma. A tanórák száma az I-IV. osztá­lyokban legfeljebb 26 óra -I- testgyakorlat 4- 4 óra rendkívüli tárgy. Az V-VIII. osztályokban 2 órával több az összóraszám. Évenként év végén vizsgát, a 8. osztály után pedig érettségi vizsgát kell tenni. A15. § lehetővé tette a leányok magánvizsgáit is, csak a fiúktól elkülönítve vizsgázhattak. A törvény 4 osztályos gimnáziumhoz legalább 4 tanárt 4-1 igazgatót, a 8 osztályos gim­náziumhoz legalább 9 tanárt, 1 igazgatót, 1 hitoktatót, 1 szépírástanárt és egy tornatanárt írt elő. A szaktanárok heti kötelező óraszáma 18 óra, de maximum 25 órát láthatnak el a túl­órákkal együtt. A túlórákért díjazás jár. A helyettes tanárok nyugdíjra nem jogosultak. A törvény a középiskolai tanárok kinevezését a magyar állampolgársághoz és a tanári oklevél­hez köti. A törvény a tanügyigazgatást is szabályozza. Az országot 12 tankerületre osztja közép­iskolák tekintetében. A tankerület élén a tankerületi főigazgató áll. A 48-50. §-ok rendelkeznek az állam felügyeleti jogáról. Ezek szerint az államnak joga van az iskolafenntartóktól statisztikai jelentéseket bekérni, a változásokról jelentést kérni, valamint a tankönyveket ellenőriztetni. Az állam időlegesen vagy véglegesen bezárhat fele­kezeti iskolákat „erkölcsi bajok" vagy „államellenes irány" miatt. Az államnak jogában áll betiltani tankönyveket. 229 A törvény kiegészítéseként megjelent 1890. évi XXX. te. a görög nyelv és irodalom kö­telező oktatását eltörölte. 230 Az új jogalkotás számos régi rendeleten jogszokásokon alapuló gyakorlatot rendezett először a magyar közoktatás történetében törvényesen, a magyar országgyűlés által elfoga­dott alkotmányos módon. 123

Next

/
Oldalképek
Tartalom