Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Szenczi László: A közoktatás fejlődése Tolna megyében 1868-1900 között • 55

29. Schwarcz Aladár kereskedő, 30. Schwitzer Lipót kereskedelmi pályán dolgozott, meghalt, 31. Turcsányi Mihály ref. tanító Pakson, 32. Weiner Jakab kereskedelmi könyvelő Bécsben, 33. Wilhelm József kereskedő Vágbesztercén, 34. Zöldág László tanító Szerencsen. Az első ízben végzett növendékek 38%-a tanító, illetve polgári iskolai tanár lett, 30%-a pedig a kereskedelmi pályán helyezkedett el. A polgári iskolát végzettek továbbtanulásáról nincsenek adataink.' Az iskolát zömmel a paksiak népesítették be. Ezt igazolja a 46. sz. táblázat.

223 Ebből az is kitűnik, hogy az iskola szintén széles körű beiskolázású, nemcsak Tolna megyéből veszi fel növendékeit, hanem az ország más megyéiből is pl. 1898-ban Szombathely, Budapest, Vág Beszterce, Rácz Militics Beodra (Torontál m.), Baracska, Diósgyőr, Szalkszentmárton, Fájsz, Dunapentele, Ricska, Bátya (Pest m.), Jász-Karajenő helységekből.

224 Itt is érdekes a tanulók vallás szerinti megoszlása az első 10 évben. Ezt a 47. sz. táblázatban foglaltuk össze.

225 Ebből jól látható a zsidó származású tanulók magas aránya, a megye polgári iskolái közül itt a legmagasabb. Az iskola személyi ellátottsága - a kezdeti nehézségeket leszámítva -jó. Günsz Gábor, a mennyiségtan és természettudományi szakcsoportból képesített polgári iskolai rendes tanár, Győrffy József hasonló képesítésű tanár, Sánek Samu rajzból képesített polgári iskolai rendes tanár több mint 10 évig (még 1904/5-ben is) ennél az intézetnél dolgoztak. Az intézetnél általában hosszabb szolgálati idővel rendelkezők nyertek alkalmazást. Ez biztosította a kellő színvonalú oktató-nevelőmunkát. A nevelők száma általában 5-6 körül mozog a hitoktatókat nem számítva. Ezek munkáját egészítik ki az óraadók. Éneket és egészségtant óraadók tanítják. Az iskola felszerelésének gyarapításában komoly segítséget nyújtott a környék lakossága. Szelle Zsigmond dunafóldvári nyugalmazott kir. járásbíró értékes régészeti és könyvtári gyűjteményét az iskolának ajándékozta. Szeniczey Ákos és Zavaros János adtak még gyűjteményt az iskolának. Az 1899/900. tanévben az országos meteorológiai intézet csapadék és hőmérséklet megfigyelő állomást helyezett az intézet épületébe. 1900/901. tanévben Nagy Bálint, a virág- és növény kedvelő igazgató az iskolaudvart parkká varázsolta az elöljáróságtól kapott cserje és faültetvényekkel. E növénykert egy-egy bokra, fája egy-egy tanuló gondjára volt bízva, akik megismerkedhettek velük, gondozták őket, s így a kert is taneszközzé vált.

226 Egyébként az iskola tulajdonát képező ingatlanok, felszerelési tárgyak, taneszközök és egyéb szerek leltára az 1900/901. tanév második felében a következő:

227 I. o. összes értéke az 1899/900. tanév végén 40000 Korona II. o. összes értéke az 1900/901. tanév végén 13 658,54 Korona III. o. össszes értéke az 1901/902. tanév végén 183,80 Korona Összesen: 53 842,34 Korona Az intézet ifjúsági és tanári könyvtárral is rendelkezett, melynek gyarapítása részben ajándékozásokból és a beiratási díjakból vétel útján történt. Az iskola a következő szaklapokra fizetett elő: Hivatalos Közlöny, Magyar Pestalozzi, Magyar Tanügy, Budapesti Szemle, Magyar Nyelvőr, Rajz, Természettudományi Közlöny, Növénytani Közlemények, Uránia. Az iskolai évkönyvek arról számolnak be, hogy a növendékek vallásos érzelmének ápolására, erkölcsük javítására a testület mindent elkövetett, amit csak szükségesnek tartott. Felügyelt arra, hogy a növendékek vasár- és ünnepnapokon rendesen járjanak templomba, ezenkívül mindennapi munkájukat is imával kezdték és imával fejezték be. Az iskolai rendtartási szabályok betartását szigorúan megkövetelték, ezért naponként felügyelő ta121