Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Szenczi László: A közoktatás fejlődése Tolna megyében 1868-1900 között • 55

A tanulók iskolájukhoz való ragaszkodását mutatja a 39. sz. táblázat, amely szerint ebben az iskolában a lemorzsolódás lényegesen kisebb mint a fiúpolgáriban és a felső leányiskolában.

210 A szekszárdi állami gimnázium indulása utáni közvetlen években (1896-1899) hirtelen felszökik a lemorzsolódási arány, ami azzal magyarázható, hogy azok a leánytanulók, akik gimnáziumban szerettek volna tanulni, kimaradnak a polgári iskolából és vállalják a gimnáziumi magántanulást. Ez időszakban a fiúk kimaradási aránya csaknem eléri az 50%-ot, ami a fiúknak a gimnáziumba való tömeges átáramlásából ered. A gimnázium kezdő évei után az elvándorlás csökken, s már az elemi iskola IV. osztálya után szétválnak a tanulók útjai; a polgári iskolába iratkozott tanulók most már inkább ebben az iskolatípusban fejezik be tanulmányaikat, mert egyrészt helyszűke miatt, de méginkább az iskolapolitika kényszere miatt egyre kevesebbnek lesz esélye különbözeti vizsgával a gimnáziumban folytatni tanulmányait. Az iskola a polgári fiúiskolában kezdte meg működését és csak az 1910/11. tanévben kapott új épületet a Séd patak partján a hármashíd mellett. A tanulók zöme szekszárdi, ezt mutatja a 40. sz. táblázat is.

211 Az iskola egyébként megyei beiskolázású, más megyéből viszont alig vesz fel tanulókat, az 1895/96. tanévben pl. mindössze hármat. Igen érdekes a tanulók vallás szerinti megoszlása e 10 év alatt. Ezt mutatjuk be a 41. sz. táblázattal.

212 A zsidó származású leányok aránya e 10 év folyamán átlagosan 25,5%-os, magasabb mint a polgári fiúiskolában. A következőkben a tanulók származása szerinti megoszlását mutatjuk be a 42. sz. táblázattal.

213 Az 5 éves időközönkénti adatokból világosan kitűnik, hogy ez az iskola is döntően a hivatalnokok, alkalmazottak, iparosok, kereskedők és értelmiségiek iskolája volt. Meglepően kevés a szekszárdi törzslakosság (földművelők) részvétele. Munkás, napszámos, mezőgazdasági család gyermeke csak elvétve akad a tanukók között (hivatalszolga, levélkihordó, vasúti pályafelvigyázó, napszámos). Az özvegyek és nyugdíjasok gyermekei számára is ez az út volt leginkább járható. Az oktató-nevelőmunka személyi és tárgyi feltételei biztosítva voltak. Az iskolai törzskönyv adatai szerint egy igazgatói és 4 tanítónői állás volt biztosítva az iskolánál. Az éneket a polgári fiúiskola tanára tanította. A tanerőket a VKM nevezte ki, sem a városnak, sem a felekezeteknek kijelölési joguk nem volt. Az iskola tárgyi adottságai nem olyan jók, mint a fiúiskoláé. Épületet is csak 20 év múlva kap. Az iskolában tanfolyam a századfordulóig nem működött.

214 A polgári leányiskola tantervében a következő tantárgyak szerepeltek: hittan heti 4 óra az I-IV. osztályokban, magyar nyelv és irodalom heti 13 óra az I-IV. osztályokban, német nyelv heti 9 óra az I-IV. osztályokban, számtan, könyvvitel heti 16 óra az I-IV. osztályokban, természettudományi tárgyak (konyhakertészet, háztartás, egészségtan) heti 12 óra az I-IV. osztályokban, földrajz heti 6 óra az I-IV. osztályokban, történelem heti 6 óra az I-IV. osztályokban, kézimunka heti 13 óra az I-IV. osztályokban, rajz heti 8 óra az I-IV. osztályokban, szépírás heti 5 óra az I-IV. osztályokban, ének (2-2 osztály együtt) heti 2 óra az I-IV. osztályokban, összesen heti 94 óra az I-IV. osztályokban. Ez lényegesen eltért a fiúiskola tantervétől, ahol természetrajz, természettan, alkotmánytan, gazdaságtan, torna és latin nyelv is szerepeltek. Az iskola első évtizede bebizonyította, hogy életképes, a hozzáfűzött reményeket beváltotta, jól szolgálta a nevelés ügyét. Az iskolapolitika szabta korlátok meghatározó mó118