Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Szenczi László: A közoktatás fejlődése Tolna megyében 1868-1900 között • 55

A tanulók iskolájukhoz való ragaszkodását mutatja a 39. sz. táblázat, amely szerint eb­ben az iskolában a lemorzsolódás lényegesen kisebb mint a fiúpolgáriban és a felső leányis­kolában. 210 A szekszárdi állami gimnázium indulása utáni közvetlen években (1896-1899) hirtelen felszökik a lemorzsolódási arány, ami azzal magyarázható, hogy azok a leánytanu­lók, akik gimnáziumban szerettek volna tanulni, kimaradnak a polgári iskolából és vállalják a gimnáziumi magántanulást. Ez időszakban a fiúk kimaradási aránya csaknem eléri az 50%-ot, ami a fiúknak a gimnáziumba való tömeges átáramlásából ered. A gimnázium kez­dő évei után az elvándorlás csökken, s már az elemi iskola IV. osztálya után szétválnak a tanulók útjai; a polgári iskolába iratkozott tanulók most már inkább ebben az iskolatípus­ban fejezik be tanulmányaikat, mert egyrészt helyszűke miatt, de méginkább az iskolapoli­tika kényszere miatt egyre kevesebbnek lesz esélye különbözeti vizsgával a gimnázium­ban folytatni tanulmányait. Az iskola a polgári fiúiskolában kezdte meg működését és csak az 1910/11. tanévben kapott új épületet a Séd patak partján a hármashíd mellett. A tanulók zöme szekszárdi, ezt mutatja a 40. sz. táblázat is. 211 Az iskola egyébként me­gyei beiskolázású, más megyéből viszont alig vesz fel tanulókat, az 1895/96. tanévben pl. mindössze hármat. Igen érdekes a tanulók vallás szerinti megoszlása e 10 év alatt. Ezt mutatjuk be a 41. sz. táblázattal. 212 A zsidó származású leányok aránya e 10 év folyamán átlagosan 25,5%-os, ma­gasabb mint a polgári fiúiskolában. A következőkben a tanulók származása szerinti megoszlását mutatjuk be a 42. sz. táb­lázattal. 213 Az 5 éves időközönkénti adatokból világosan kitűnik, hogy ez az iskola is dön­tően a hivatalnokok, alkalmazottak, iparosok, kereskedők és értelmiségiek iskolája volt. Meglepően kevés a szekszárdi törzslakosság (földművelők) részvétele. Munkás, napszá­mos, mezőgazdasági család gyermeke csak elvétve akad a tanukók között (hivatalszolga, le­vélkihordó, vasúti pályafelvigyázó, napszámos). Az özvegyek és nyugdíjasok gyermekei számára is ez az út volt leginkább járható. Az oktató-nevelőmunka személyi és tárgyi feltételei biztosítva voltak. Az iskolai törzs­könyv adatai szerint egy igazgatói és 4 tanítónői állás volt biztosítva az iskolánál. Az éneket a polgári fiúiskola tanára tanította. A tanerőket a VKM nevezte ki, sem a városnak, sem a felekezeteknek kijelölési joguk nem volt. Az iskola tárgyi adottságai nem olyan jók, mint a fiúiskoláé. Épületet is csak 20 év múl­va kap. Az iskolában tanfolyam a századfordulóig nem működött. 214 A polgári leányiskola tantervében a következő tantárgyak szerepeltek: hittan heti 4 óra az I-IV. osztályokban, magyar nyelv és irodalom heti 13 óra az I-IV. osztályokban, német nyelv heti 9 óra az I-IV. osztályokban, számtan, könyvvitel heti 16 óra az I-IV. osztályokban, természettudományi tárgyak (konyhakertészet, háztartás, egészségtan) heti 12 óra az I-IV. osztályokban, földrajz heti 6 óra az I-IV. osztályokban, történelem heti 6 óra az I-IV. osztályokban, kézimunka heti 13 óra az I-IV. osztályokban, rajz heti 8 óra az I-IV. osztályokban, szépírás heti 5 óra az I-IV. osztályokban, ének (2-2 osztály együtt) heti 2 óra az I-IV. osztályokban, összesen heti 94 óra az I-IV. osztályokban. Ez lényegesen eltért a fiúiskola tantervétől, ahol természetrajz, természettan, alkot­mánytan, gazdaságtan, torna és latin nyelv is szerepeltek. Az iskola első évtizede bebizonyította, hogy életképes, a hozzáfűzött reményeket be­váltotta, jól szolgálta a nevelés ügyét. Az iskolapolitika szabta korlátok meghatározó mó­118

Next

/
Oldalképek
Tartalom