Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)
Szenczi László: A közoktatás fejlődése Tolna megyében 1868-1900 között • 55
se csak átmenetileg okozott létszámcsökkenést a polgári iskolánál, de pár év múlva létszáma újra emelkedett. Ezt mutatja a 31. sz. benépesítési táblázat. 197 E táblázatból a tanulók lemorzsolódási aránya is kiolvasható. Az induló létszámból a IV. osztályig lemorzsolódottak aránya ingadozó, de mindig magas. A VI. osztályig a tanulók döntő többsége kimarad az iskolából. Érdekesek azok a táblázatok is, amelyek a tanulók vallás szerinti (32. sz. táblázat) 198 , illetve a szülők lakhelye szerinti (33. sz. táblázat) 199 megoszlását sorolják fel. Megfigyelhető az első tíz évben a zsidószármazású tanulók arányának lassú ingadozása és a más megyebeli tanulók számának hirtelen emelkedése. Ez minden bizonnyal az iskola létének bizonytalanságából, s a vele szemben a szekszárdiak részéről megnyilvánuló bizonytalansággal magyarázható. Nem véletlen az iskola igazgatójának keserű hangú panaszkodása az 1877-78. évkönyvben: „Némely köztanodából importált lekicsinylő nyilatkozatok, rosszakaratú, tendetiósus figyelmeztetések, vagy éppen fenyegetések méltó aggodalommal töltik el azon szülök kebleit, kik fiaikat intézetükbe íratták. mo A tanulók szüleinek foglalkozás szerinti megoszlását bemutató 34. sz. táblázatból kiderül, hogy ez az iskola a hivatalnokok, értelmiségiek, kereskedők és iparosok gyermekeinek az iskoláztatási gondjait segíti megoldani. Szembetűnő, hogy az első munkásgyerekeket (pontosan négyet) csak az 5. tanévben veszik fel, de a 20. tanévben is arányszámuk mindössze 7,5%. 201 Vegyük szemügyre a negyedik osztályt végzettek elhelyezkedésről készült táblázatokat. A 35. sz. táblázat az 1889-1900 között IV. osztályt végzettek pályaválasztásáról vall. 202 A továbbtanulók aránya elég magas, azonban ezt összevetve a polgári V. osztályának létszámaival, azt kapjuk, hogy az iskolán kívüli más tanintézetben továbbtanulók száma minimális. Valóban nem soknak sikerült a polgári iskola után a gimnázium V. osztályába jutnia. A korabeli adatok azt bizonyítják, hogy az iskola jól töltötte be rendeltetését, a 468 négy osztályt végzett tanulóból 178 iparos, kereskedő és gazdapályára ment e csaknem negyedszázad alatt, s ugyanakkor a 290 továbbtanuló zöme (több mint 200), a polgári iskolában folytatta tovább tanulmányait. Más irányú továbbtanulásra alig volt lehetősége az itt végző tanulóknak. 203 Az iskola 50 éves jubileuma alkalmából 1926-ban kiadott évkönyv adatai szerint az első negyedszázad alatt az iskolának stabil tantestülete volt, a tanárok változása nem túl gyakori, a 24 közül 10 nevelő legalább 10 évig ennél az iskolánál működött. Évkönyvi adatok bizonyítják, hogy jól felkészült polgári iskolai és középiskolai tanárok tanítottak az iskolában. A 36. sz. táblázat 204 a szertári állomány alakulását mutatja. A fejlődés jelentős. Az iskola a jól felszerelt polgári iskolák közé tartozott. A város komoly pénzügyi áldozatkézsége biztosította az ütemes, gyors fejlődést. Szekszárd magáénak érezte ezt az iskolát, s ennek megfelelően segítette. Egyre jobb feltételeket biztosított az oktató-nevelő munka számára (épület, tornaterem, szertári felszerelés). Jelentősen bővült a könyvtár is. Ezt az alábbi adatokkal mutatjuk be: 205 115
