Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Szenczi László: A közoktatás fejlődése Tolna megyében 1868-1900 között • 55

engedélyezte a latin nyelv tanítását. Erre Szekszárdon különösen szükség volt, mert a polgári iskolát akkor jobbára olyan szülők gyermekei látogatták, akik tanulmányaik továbbfolytatása után értelmiségi pályákon kívántak elhelyezkedni. Minthogy Szekszárdon a 6 osztályos polgári csak 1882-től kezd kiépülni, újból és újból felerősödik a gimnáziumért folytatott harc. E harc létjogosultságát igazolta az a tény is, hogy a polgári iskola iránt éppen azok a társadalmi rétegek mutattak érdektelenséget, akik számára létesült. Az iskola további fejlődése és benépesítési statisztikája világosan mutatja, hogy az iparos, kereskedő és kisgazda rétegek csak fokozatosan jutottak el arra a belátásra, hogy a gyakorlati ismeretek mellett bizonyos fokú elméleti ismeretek is szükségesek az életben való boldoguláshoz. E felismerésből adódóan, továbbá a kormánynak az értelmiség túltengését megakadályozó felfogásából következően, valamint a kellő anyagiak hiányában a gimnázium kérdése újra lekerült a napirendről. Ennek ellenében a miniszter a könnyebb átlépés megkönnyítése céljából az 1880/81. tanévtől kezdődően latin tanszéket rendszeresít az iskolában. Az 1880-81. tanévtől a felső leányiskola külön igazgatás alá kerül, rajzterem és tornacsarnok épül a régi kádárműhelyből és hordóraktárból. Az iskola fejlődésével egyre erősödik az a törekvés, hogy az iskola fejlődését gyakorlati irányba tereljék. Az 1881/82. tanévben megnyílik az V. osztály, s máris megindul a mozgalom, amely az iskolával szerves egységben ipartanfolyamot, gazdasági tanfolyamot, vincellérképzőt akar állítani, „sajnos ez is, mint minden életre való eszme, a heves vitatkozások posványába fulladt." A századfordulóig tanfolyam nem is indul az iskolában.

194 1881/82. tanévben leleplezik Garay János emléktábláját és ettől kezdve az iskolában évenként Garay-ünnepély van. Az ifjúságból megszervezi az iskola a Garay-önképzőkört, melynek alapszabályait a minisztérium azzal hagyta jóvá, hogy „csak a polgári fiúiskola növendékei lehetnek a kör tagjai.

195 Az önképzőkör több mint fél évszázadon át működött általában szombatok délutánján, s Jololvasások, hazafias, erkölcs- és szívnemesítö költemények elszavalása által tökélyesbitették magukat a növendékek a magyar nemzeti nyelvükben. '"

96 A polgári iskola VI. osztályának megnyitása után újra bővítik az iskolát, hogy az eddig egy osztályban elhelyezett osztályoknak is megfelelő helye legyen, főleg, hogy külön lehessen oktatni az V. és a VI. osztályt is. A halpiaci szárnyon az emeletre húzás 13 000 forintba került. Az iskola felszerelése kifogástalanná fejlődik, szertári, tanári és ifjúsági könyvtára gondosan rendezett. Az iskola az 1890-es években meghódította magának annak a közönségnek a bizalmát és rokonszenvét, amelyért tulajdonképpen létrejött. A helybeli földművelők, iparosok, kereskedők és értelmiségiek oly nagy számban keresték fel ezt az iskolát, hogy létszáma évrőlévre fokozatosan emelkedett, a völgységi járás sváb lakosainak gyermekeit is szeretettel befogadta. 1891-92. tanévben harmadízben kerül válságos helyzetbe az iskola a gimnáziumért folyó társadalmi mozgalom felújulása miatt. Ennek a veszélye igen nagy volt, mert a hivatalos fórumok, a mozgalom vezetői azzal igyekeztek a kormányt megnyerni, hogy a polgári iskola megszüntetése árán kívánták kiharcolni a gimnáziun létesítését. Úgy látszott, hogy mármár megszólalt a halálharang az iskola felett. Krammer János, akkori igazgató azonban jó érzékkel nem a gimnázium létesítése ellen, hanem a polgári iskola megtartása mellett foglalt állást. Kimutatta, hogy mindkét iskola létjogosultsága fennáll, hisz a szekszárdi polgári fiúiskola elsősorban az iparosok, kereskedők és őstermelők iskolája. így sajátos céljain kívül lehetővé teszi, hogy a tehetséges és jó anyagiakkal rendelkező növendékek átléphetnek a középiskolába vagy szakiskolába. De azt is kimutatta, hogy az iskola növendékei közül a legkisebb százalék lép át gimnáziumba. E megdönthetetlen érveknek, Krammer igazgató agitációjának, kimagasló egyéniségének, mély hivatásszeretetének és példamutató kötelességteljesítésének köszönhető a polgári iskola fennmaradása a gimnázium létesítése ellenére. Végül is a gimnázium létesíté114