Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Szenczi László: A közoktatás fejlődése Tolna megyében 1868-1900 között • 55

Igazolatlanul mulasztott napok száma Bátaszék 21 Bonyhád 645 Dunaföldvár 486 Odombóvár 177 Paks 1034 Szekszárd 634 Tolna 417 Összesen 3414 A nagymértékű igazolatlan hiányzás ellenére mindössze 38 esetben büntették meg az iparosmestert. Különösen rendetlen volt az iskolába járás Pakson, Szekszárdon és Bonyhádon. Ennek ellenére Pakson mindössze 12, Szekszárdon pedig csak 1 esetben történt büntetés. Bonyhádon viszont még intézkedés sem történt az igazolatlanul mulasztó tanoncok mestereivel szemben. Ezért nem csoda, ha sok tanuló már a II. osztályba sem jutott el.

143 Sajnos erre a rendelkezések sem ösztönöztek, hisz az ipariskolai bizonyítvány akármilyen rossz is volt, a tanoncbizonyítványt akkor is megkapta a tanuló, vagyis az iskolától függetlenül felszabadulhatott. Az anyanyelvi nehézségek még tovább nehezítették a tanulók munkáját. Dombóvárait 1890/91-ben a tanulók 50%-a német ajkú, s emellett az alpismereteik is igen gyengék. Nem volt megoldott a kereskedőtanulók oktatása sem. Dunaföldváron, Pakson és Tolnán e tanoncokkal kapcsolatosan semmiféle intézkedés nem történt 1890/91-ig. Bátaszéken, Bonyhádon, Odombóváron az iparos tanoncokkal együtt jártak iskolába és csupán Szekszárdon működött részükre külön tanfolyam.Tolnán az építőipari tanoncok (kőműves és ács tanoncok) külön téli tanfolyamon vettek részt. Ezeknek száma az 1889/90. tanévben meghaladta a 80-at. A tanulók november 1-től március 15-ig látogatták az iskolát, s ez idő alatt végezték el a tantervi anyagot. A mesterek ellenkezései miatt az év végi kötelező kiállításokon csak nagyon kevés tanuló munkája szerepelt, az 1890/91. tanévben az 1009 tanulóból 273 készített mintadarabot. Tolna megyében is előfordult - nemcsak 1884/85-ben, de még 1890/91-ben is -, hogy 12. év alatt is alkalmaztak tanoncokat a törvény tiltása ellenére pl. Dunaföldváron és Pakson. Tolna megye iparostanonc-iskoláiban - a szekszárdit kivéve - nem a törvény szerint előírt 7-7 órában tanítottak (4 óra közismereti tantárgyat, 3 órában rajz oktatását írta elő a törvény), még 1890/91-ben sem. Ennek egyik oka a rajztanárok és a rajzfelszerelések hiánya volt, a másik pedig a szükséges anyagi fedezet hiánya. Az egyes iskolák konkrét gondjairól, nehézségeiről az iskoli évkönyvek adnak számot. Érdemes ezekre is figyelmet fordítani, mert egy-egy helyen a fejlődést nagyban akadályozták. 1884/85. tanévben Bonyhádon a 151 tanulóból 138 német nemzetiségű. Ugyanitt a 127es év végi létszámból 67 bukott, az évi igazolatlanul mulasztott napok száma 395.

144 A dunaföldvári ipariskola igazgatója így vélekedik az iparosokról az első tanévről kiadott iskolai értesítőben: „...iparosaink - tisztelet a kivételnek - aránylag társadalmi és nemzettesti helyzetükhöz képest a legkorlátoltabb ismerettel és sokszor a legkárhoztatóbb tudatlansággal bírnak az egyéb foglalkozásúakhoz mérten." Véleménye szerint emiatt sokan tönkremennek.

145 Pakson az első tanévben a 168 tanulóból 38 elégtelen, 16 osztályozatlan.

146 Szekszárdon az 1180 mulasztott napból 866 nap igazolatlan; ugyanitt 126 tanulóból 17 bukott, 28 osztály ozatlan.

147 Tolnán a halászok és a molnárok inasai e tanévben nem jártak iskolába.

148 1885/86. tanévben Bonyhádon a be nem iratkozott inasok száma meghaladja a létszá101