Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szőke Sándorné Zsíros Mária: Az 1692. évi Kélcz Mihály-féle összeírás • 5

Jegyzetek 1. Dr. Léderer Emma: A történettudomány tárgya, módszere és a segéd- és rokontudományok elemei. Kézirat Budapest Tankönyvkiadó 1962. 2. p = pagina = az irat eredeti számozása. Az irat 1—24 oldalig fent számozott. Lapalja számozása is van, a 22. oldallal kezdődően a 37. lapalja számozásáig tart a teljes forrás. Ténylegesen 31 oldalból áll. 3. Dr. Holub József: Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 1686—1703-ig. Tanulmányok Tolna megye történetéből V. Tolna megyei Tanács Levéltár Szekszárd 1974. 4. Évszázadokon át. Tolna megye történetének olvasókönyve I. Szerkesztette: K. Balog János 1978. Szekszárd Tolna megyei Levéltár. 216. o. Eszterházy Pál nádor levele Tolna megye határpereiről 1696. február 17. 5. Tolna megyei Levéltár, Krammerer Ernő hagyatéka. Adatfeltáró időrendben (1601— 1828) 79. 6. Tóth Andrásné Polónyi Nóra: Egy tolnai táj a XVIII. században. Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 61. Series Historica 28. Különnyomat — a Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézetének „Értekezések 1964—65 c. kötetéből, Budapest 1966. Idézett rész 4. o. — p: 226 (továbbiakban: Tóthné). 7. Praedia — kézírásban már nincs ae, de nem is e, sajátosan írt betű. 8. Tóthné 13. o. — p: 235. 9. Tóthné 16. o. — p: 238. 10. Tóthné 15. o. — p: 237. 11. Tóthné 15—16. o. p: 237—238. A szerző megjegyzése: Tüske Dombóvár város területe — új városrész 1981-ben. 12. Tóthné 10. o. — p: 232. Dr. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. (Budapest Magyar Tudományos Akadémia 1897) ezt írja 402. o. Kisbirtokos az ábrahámi czisztercita apátság bár alapítójától Mojs királynői tárnokmestertől a XIII. század második felében 13 falut kapott, később jóval kevesebb, csupán 3—4 faluban volt földesúr. Dombóvár táján, ahol az azóta elpusztult Ábrám is állt". „A Boldog Szűz tiszteletére szentelt csisztercita apátsággal, melynek 1263—1280ban Majs királynői tárnokmester 1313-ban a Dáróiak (Majosok) a patrónusai. 1450ben részben Dáró várához tartozott. Dombóvártól észak felé elterülő vidéken feküdt a Kapós folyó mentén". (Tóthné is alapmunkának tekinti Csánki idézett művét. 13. Tóthné 15. o. — p: 237. 14. Tóthné 10. o. — p: 232. 1975-ben a jelenlegi mágocsi halastavaknál, földmunkálatok közben sírokra bukkantak. így kezdődött el a Béka-tói ásatás, amit a Béri Balogh Ádám Múzeum (Szekszárd) régészei végeztek el. A leletek (feltárt sírok és mellékletek) igazolták a középkori község létezését. Tóthné a 1734-es térképvázlatot elemezve pontos fekvését e helynek kétséget kizáróan megállapította. E szerint az egykori község Dombóvártól keletre a Kapós mellett feküdt. A hajdani községtől kissé északabbra, a Kapós bal partján helyezkedett el Békató-puszta. 15. Tóthné 13. o. — p: 235. 16. Tóthné 16. o. — p: 238. 17. Wellmann Imre: Népesség és mezőgazdaság a XVII. és XVIII. század fordulóján. Történelmi Szemle 1975/4. 704. o. 707. o. (továbbiakban: Wellmann). 18. Dr. Szőke Sándor: Dombóvár városi Tanács kiadványa, Budapest 1971. (42. o.) 19. Tanulmányok Tolna megye történetéből V. Dr. Holub József idézett műve. 19. Tanulmányok Tolna megye történetéből V. Dr. Holub József idézett műve. 30