Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Horváth Árpád: Tolna megye igazgatása a neoabszolutizmus idejében • 169

Dőry Gábor alighogy elfoglalta királyi biztosi hivatalát, legfontosabb teendőjének tartotta jelentést tenni a megyében tapasztalható közállapotokról, a lakosság hangulatáról és a hadihelyzetről a soproni katonai kerület parancsnokának. Jelentésében igen fontosnak vélte és ezért javasolta többek között Paks, és Dunafölidvár mezővárosoknak erősebb katonai egységeikkel történő sürgős megszállását. Értesülése szerint ugyanis ezekkel a városokkal szemben, a Duna— Tisza közén nagyabb magyar szabadságharcos katonai és felkelő alakulatok állanak." A királyi biztos jelentését március 1-én már a Szekszárdon állomásozó császári csapatok cs. kir. térparancsnoka, Léderer ezredes továbbította külön futárral Budára Jellasics bánhoz, mint illetékes hadtestparancsnokhoz. Tolna megyét ugyanis Jellasics hadtestének a csapatai szállottáík meg. A jelentésre így Léderer ezredes a hadtestparancsnokságtól, nevezetesen Nugent altábornagytól azt az utasítást kapta, hogy nagyobb létszámú fegyveres erővel szállja meg Paksot, Baját, Szeremlét és Mohácsot, nehogy a magyar hadak a Dunán át tudjanak kelni a dunántúli megyékbe.

12 A királyi biztosnak következő fontos és sürgős feladata volt, hogy azokat a megyei tisztviselőket, akik a „Debrecenben székelő kormány iránt hajlammal viseltettek és annak rendelkezéseit meggyőződéssel hajtották végre", a megyei tisztikarból eltávolítsa. A megyében ilyenek voltak: Perczel Béla másodalispán, Fördős István simontornyai és Kiss Ferenc dombóvári főszolgabíró, továbbá Paczola György simontornyai alszolgabíró, Tóth István tiszti alügyész és örffy Imre megyei tiszti mérnök, őket hivatalukból a kir. biztos eltávolította és az ekként megüresedett állásokra másodalispánná Forster Károly eddigi tiszti főügyészt, annak helyébe pedig Moravcsik Endre volt iföldvári főbírót nevezte ki.

13 A felmentések és a fentebb felsorolt kinevezések megtörténte után 1849. február 12-én már megküldte az állásukban megerősített és általa kinevezett megyei tisztviselők névsorát tartalmazó jegyzéket a kerületi katonai parancsnokságnak és az állásában meghagyott Augusz Antal megyei első alispánnak. A jegyzék szerint: a dombóvári járásba főszolgabírónak Szalay Györgyöt, alszolgabírónak pedig Pigay Ferencet, a simontornyai járásba főszolgabírónak Visolyi Ágostont, alszolgabírónak Forster Istvánt, a földvári járásba főszolgabírónak Nagy Lajost, alszolgabírónak Eötvös Lászlót nevezte ki, esküdtnek meghagyta Forster Ferencet, a központi járásba Berecz Mihályt, esküdtjével együtt, végül a bonyhádi járásba Perczel Gyulát főszolgabírói állásában megerősítette. Az alispáni hivatalban: központi esküdtnek Somogyi Józsefet, alispáni írnoknak Traiber Tivadart, másodszámvevőnek id. Moldoványi Józsefet, adóvevő írnoknak pedig Miskolczi Sándort nevezte ki. A jegyzékből kitűnik, hogy a megyei közigazgatási tisztviselők legnagyobbrészben a helyükön maradtak, mivel a fel nem sorolt többi „rendszerinti" tisztviselőt, segédhivatalnokot állásában megerősítette a kir. biztos. A tiszteletbeli tisztviselők kinevezését azonban érvénytelennek nyilvánította és működésüket megszüntette. 171