Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szilágyi Mihály: Az újratelepülő Tolna megye (1710-1720) • 33

strázsán állnak hadnagyuk parancsnoksága alatt. Ők őrzik a boszorkánysággal vádolt dunaszentgyörgyi bábaasszonyokat és ők kísérik be őket a simontornyai börtönbe. Községháza hiányában saját házuk kamrájában tartják lakat alatt az őrizeteseket.

3 A köznemesi rétegből került ki a vármegye tisztikara: az alispán, a szolgabírák, az esküdtek, a jegyzők, az adószedő, a csendbiztos, a kapitány, az orvos, az ügyész, a táblabíró és a vármegye ügyeiben a bécsi kormányhivataloknál eljáró ú. n. ágens. b) Községi elöljárók A XVIII. század tizes évei végén 52 település 91 elöljáróját név szerint megörökítették az összeírások. A többi község nem említ bírót vagy kisbírót. Börzsöny, Cikó, Felsőnána és Kápolna lakóinak csekély száma nem is indokolja a bírói státus betöltését, Bonyhád magyar református lakói pedig 1720 őszén minden valószínűség szerint Szűcs András szabadost tekintik vezetőjüknek, hiszen ő állította ki azt a kis csapatot, amely a négy éve lakatlan falu benépesítésére vállalkozott.

4 Kajdacs 18 jobbágya 1719. augusztusában telepedett le, ám úgy látszik, hogy még nem szerveződött községbe; nem ad hírt esetleges elöljáróiról.

5 A jelentősebb településekben a főbírót másod- és harmadik bíró (altér et tertius) segítette hivatása ellátásában (Dunaföldvár, Nagydorog, Ozora, Paks, Pincehely, Simontornya, Szekszárd), további 37 községnek bírója és egy helyettese van, míg 10 falu ügyeit 1—1 bíró intézi. Kevés jegyzék készült az elöljáróságok további fontos tényezőiről, az esküdtekről; szerepükről azonban nem feledkezhetünk meg, jóllehet ők nem élveztek adómentességet, mint „bíró uramék"; a községre kivetett állami és földesúri adó telkenkénti felosztásában és behajtásában, a községi haszonvételek elszámoltatásában, a községi élet mindennapi gondjainak eligazításában, a közbiztonság szervezésében nélkülözhetetlen az esküdtek hatékony közreműködése. Űgy kellett ismerniük a falu népét, mint a tenyerüket. („ .. . az esküdtek tudják, hogy melyik a jó és melyik a rossz gazda").

6 A földesúr és a jobbágy között keletkezett szerződések aláírói között találjuk a község esküdtjeit is.

7 Az esküdtek közül kerültek ki a bírók; az esküdti feladatok ellátása ily módon nélkülözhetetlen iskolát jelentett a bírói posztra törekvőknek. Az elöljáróság zöme az esküdtekből állt. A főbíró nem egyszer bírótársnak nevezi őket, velük járja végig a várost vagy falut, ha lopott jószág után nyomoz.

8 Faddon a főbírón kívül a kisbíró és 5 esküdt vett részt Büky Katalin férj gyilkossága és Kalmár Zsuzsa boszorkánysági perének előkészítő szakaszában.

9 A mezővárosok népességszámát tekintve közepesnek tekinthető Paks elöljárói névsorát 1714-től folyamatosan ismerjük, s meglepően sok tagot számláltak. Egy 1714. évi kihallgatási jegyzőkönyvben 6 esküdt és egy jegyző tett vallomást.

10 A bírók adómentességét az 1351. évi 4. t. c. kihirdetése óta soha senki nem vonta kétségbe, sőt azt több törvény újólag megerősítette.

11 A török megszállók, a maguk módján, szintén igényt tartottak a bírók tevékenységére, némi önállóságot biztosítva a község belső ügyeinek intézésére.

12 A községi bírónak minden időben meg* kell dolgoznia adómentességéért. A községre kivetett terheket nem lehetett közmegelégedésre felosztani és behajtani. Akaratlanul is sok irigyet és ellenséget szerezhetett magának. Fölfelé éppúgy meg volt kötve a keze, mint lefelé. Egy 1713-ból való szabályrendelet alapján Tolna megyében a községi bírót 5 fö