Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Ambrus Attila: A termelőerők fejlődése Tolna megye iparában • 629

A VI. ötéves tervidőszak elején további jelentős beruházások kivitelezése folyik a megyében: — Paksi atomerőmű; — Szekszárdi húskombinát; — T. m. Tejipari Vállalat szekszárdi gyárának sajt- és tejüzeme; — MEZŐGÉP Vállalat szekszárdi gyárának új üzemcsarnoka; — MÍSV ftölmiai gyárának bővítése. — Pátria Nyomda dombóvári üzemének bővítése. A folyamatban lévő beruházások között igen fontosak az egyedi nagyberuházások, a paksi atomerőmű és a szekszárdi húskombinát. Ezek közül a megye számára, de országosan is legjelentősebb a paksi atomerőmű. Üzembe lépésével megindul Magyarországon a villamos energia legperspektivikusabb előállítása. Ezen túlmenően hozzájárul a progresszív iparágak gyarapításához a megyében, A szekszárdi húskombinát megépítésével igen jelentős éleimiszerpari kapacitás jön létre, amely nagy mennyiségű — főleg a megye mezőgazdasága által előállított — sertés és szarvas-marha vágását és feldolgozását teszi lehetővé. A termelőerők fejlesztését segíti az V. ötéves tervidőszakban rendelkezésre álló terület- (ipar-) fejlesztési alap. Az odaítélt 137 millió forintot kitevő öszszegből a Láng Gépgyár dombóvári gyára — 68 millió forintot; a Pátria Nyomda dombóvári telepe — 54 millió forintot; a Páva női fehérneműgyár tamási telepe — 15 millió forintot kapott. A nagymértékű beruházások eredményeként számottevően bővültek az ipari termelőerők tárgyi elemei. 1975—1980. évek között a megye iparának állóeszköz-állománya több mint duplájára nőtt és 1980-ban meghaladta a 8,8 miliiárt Ft-ot. Ebből a gépek és gépi berendezések értéke csaknem 3,6 milliárd Ft-ot képviselt, ami azt jelenti, hogy a gépek és gépi berendezések értéke is megkétszereződött. A beruházások eredményeként megvalósult állóeszköz-fejlesztés nem minden esetben párosult a műszaki színvonal emelésével. Ez főleg abban nyilvánult meg, hogy az új üzemeket használt, nem korszerű gépekkel, berendezésekkel szerelték fel. Más gyáregységeknél az új berendezésekkel történt fejlesztés óta elmaradt, vagy kismértékű volt az állóeszközök megújítása. Különösen problémás a helyzet az élelmiszeriparban, ahol a műszaki színvonal több év óta alig változott. Ebben az ágazatban igen sok a 0-ra leírt gép. A malmok gépparkja igen változatos, a korszerűbb gépek mellett megtalálhatók az 50—60 éves elavultak is. Az élelmiszeripar helyzete a megyében arra vall, hogy a vállalatok műszaki színvonala lassan fejlődött és elmaradt a mezőgazdaság fejlesztési ütemétől. A gép- és könnyűipari vállalatok rekonstrukciójának keretében a 70-es évek eleje óta elkezdődött a műszaki színvonal fejlesztésének folyamata. Ennek eredményeként jelenleg a gép- és könnyűiparban kedvezőbb a helyzet, mint az élelmiszeriparban. Néhány üzemet, köztük a BHG szekszárdi gyárát, a PATEX tolnai gyáraniafk iszövödéjét, az MSV iboüJntai fonaaiterjedelimesítőjét miagias műszaki színvonalat képviselő berendezésekkel szerelték fel. A műszaki színvonal emelése a megye valamennyi ipari üzemében a termelőerők gyors fejlesztésének alapvető feltétele. 648