Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Ambrus Attila: A termelőerők fejlődése Tolna megye iparában • 629

A TERMELŐERŐK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY JELLEMZŐJE AZ V. ÖTÉVES TERVIDŐSZAKBAN A MEGYE IPARÁBAN Figyelembe véve az iparnak a 70-es évek közepére a megye társadalmigazdasági életében elfoglalt helyét és növekvő szerepét, a termelőerők továbbfejlesztése és ágazaton belüli hatékonyabb felhasználása az eddigieknél még nagyobb figyelmet, a párt gazdaságpolitikai céljainak még tervszerűbb megvalósítását követelte meg. Az V. ötéves tervidőszak megyei iparfejlesztése — a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa határozatán túlmenően — döntően az 1975. februári megyei pártértekezlet iránymutatásain alapult,

32 és a megye V. ötéves területfejlesztési terve célkitűzéseinek

33 megvalósításán keresztül realizálódott. A megyei párt- és állami vezetés folyamatosan figyelemmel kíséri és segíti az iparfejlesztési célok megvalósítását. Ennek érdekében az MSZMP Tolna megyei Bizottsága 1978. szeptember 29-i ülésén elfogadta „A megye iparának helyzete és továbbfejlesztésiének feladatai" című előterjesztést.

345 35 A Tolna megyei Tanács 1979. március 29-i ülésén ugyancsak napirendre tűzte az iparfejlesztés kérdését „A megye iparfejlesztési célkitűzéseinek megvalósulása és a további feladatok" címmel.

36 Az 1980. márciusi megyei pártértekezlet részletesen elemezte az ipar V. ötéves tervidőszaki fejlődését és meghatározta a fejlesztés irányait és feladatait.

37 Ezekben a határozatokban elsősorban az ipar intenzív fejlesztésének meggyorsítására való törekvés tükröződik. Az 1976—1980-as évek különválasztását a korábbi tizenötéves periódustól főként az indokolja, hogy ebben az ötéves időszakban következett be a megye iparában a fejlődés intenzív szakaszára való rátérés. Az intenzív fejlesztés követelménye már a 70-es évek elejétől — fokozódó mértékben — jelentkezett, de az V. ötéves tervidőszakban az intenzív tényezők — a hatékonyság, a termelékenység — előtérbe kerülése a korábbiakhoz viszonyítva sokkal érzékelhetőbbé vált. Az ipari termelés tényezőinek, elsősorban a foglalkoztatottak számának alakulása egyértelműen az extenzív fejlődési szakasz lezárását és az intenzív fejlődés kezdetét jelzi. A termelőerők személyi tényezőjének alakulása A termelőerők személyi tényezőjének alakulását az V. ötéves tervidőszakban jelentősen befolyásolta, hogy tovább folytatódott az ipar munkaerőforrásainak a 70-es évek elején megindult csökkenése, ugyanakkor a szabályzórendszer változtatása is a munkaerővel való takarékosabb gazdálkodásra ösztönöz. Ennek eredményeként az iparban foglalkoztatottak létszámának növekedése 1976— 1978. években lelassult, majd 1979-ben kismértékű csökkenésre váltott át. 1978ban átlagosan 3,8 százalékkal dolgoztak többen ebben az ágazatban, mint 3 évvel korábban. Ez a növekedés mindössze 1202 főt jelentett. A szocialista ipar szektorai közül a minisztériumi iparban jelentős, 10 százalékos növekedés következett be. Ugyanakkor a tanácsi és a szövetkezeti iparban 9,8, illetve 3,4 százalékos volt a létszámcsökkenés. 1979-ben új jelenség következett be azáltal, hogy a legjelentősebb súlyú minisztériumi iparban is kismértékben csökkent a foglalkoztatottak száma, majd 1980-ban — túlnyomórészt a paksi atomerőmű és a Szekszárdi Húsipari Vállalat létszámfelfutása eredményeként — 1,4 százalékos létszámnövekedés következett be. A vállalatok zöménél csökkent a létszám. Ugyanakkor a létszámcsök645