Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Ambrus Attila: A termelőerők fejlődése Tolna megye iparában • 629

gabban az egész gazdaságára, mivel lehetővé tették egy sor üzem rekonstrukcióját és újak telepítését, vagyis az állóeszközök magasabb műszaki színvonalon történő jelentős mértékű bővítését. 1961—1965. éveikben mindössze 635 millió forint értékű ipari beruházás valósult meg a megyében, ami ösak 0,8 százalékát tette ki az országos összes ipari beruházásnak.

25 Ilyen nagyságrendű beruházás a korábbi időszakhoz képest számottevő növekedést jelentett, de korántsem tette lehetővé a megyében jelentkező valamennyi munkaerőtiartlaiék lekötéséhez szükséges ipari munkahely létrehozását. Ebben jelölhető meg — a korábban már említett — nagy mértékű elvándorlás legfontosabb oka. A beruházási összeget jórészt az üzemek gépi rekonstrukciójára használták fel, ami szükséges volt, mivel a géppark igen alacsony színvonalat képviselt. A hagyományos ipari üzemek rekonstrukciója mellett jelentős eredménynek számított, hogy megindult néhány új üzem: a Meohlanáikai Mérőműszerek Gyára szekszárdi gyáregységéniek, az ORION Villamoskészülékek Gyára tamási és a Pécsi Kesztyűgyár dombóvári telepének létesítése. Az új üzemek telepítése nem minden esetben járt együtt a fejlett technika meghonosításával, de .némelyik jelentősége túlmutatott a foglalkoztatási problémák megoldásán. A műszergyár beindítása például új progresszív iparág megteremtését jelentette a megyében. Az ipari fejlődés a 60-as évek közepétől felgyorsult, amit az is bizonyít, hogy a HL ötéves tervidőszak során felhasznált beruházási összegek 1285 millió forintra nőttek. Ezzel egy százalékra nőtt az ország összes ipari beruházásából való részesedés.

26 A beruházások szektorálás megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a beruházási összegek túlnyomó hányadát iá minisztériumi ipariban használták fel. Ennek eredményeként egy sor új gyáregység, telephely jött létre a minisztériumi szektorban. Folytatódtak a rekonstrukciós munkák is. A tanácsi és szövetkezeti iparban megkezdődött a szétszórt termelőegységek összevonása, a központi telephbelyek kialakítása, és új termelőkapacitások létrehozására is sor került. A IV. ötéves tervidőszak miniden korábbinál nagyobb lépést jelentett az ipari beruházások terén. Az öt év alatt megvalósított több mint 3 milliárd forint értékű (beruházással az országosból való részesedés 1,8 százalékra nőtt.

27 Ebiben a tervidőszakban nagy léptekkel folytatódott a kettős irányú iparfejlesztés : az üzemek rekonstrukciója és újak telepítése. A Dombóváron létesített ipari parkban megjelentek az első üzemek: a Láng Gépgyár dombóvári gyára, a Osavaripari Vállalat dombóvári gyára stb. Az intenzív fejlesztési időszak kezdetét jelezték, a technikai színvonal emelését, korszerűbb technológiák alkalmazását és a termelés részleges automatizálását lehetővé tevő beruházások. Ujabb progresszív iparágat képviselő üzem is települt a megyébe, a Borsodi Vegyikombinát szekszárdi gyára. A másfél évtized alatt megvalósított beruházások lehetővé tették az ipar állóeszköz-állományának jelentős növekedését. 1963—1975. évek között az ipar állóeszközeinek bruttó értéke csaknem megháromszorozódott és 1975. év végéig 4368 millió forintra növekedett. Ez a termelőerők tárgyi tényezői közül a társadalmi fejlődés menetére nagy hatást gyakorló munkaeszközöknek a nagyarányú mennyiségi fejlődésiét jelentette. Az állóeszköz-állomáotiy bővítése sokszor együtt járt a korszerűbb gépek, berendezések beszerzésével és üzembe állításával. A technikai fejlődés ugyanakkor megkövetelte a szakmai képzés fokozását, a 41 641