Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Ambrus Attila: A termelőerők fejlődése Tolna megye iparában • 629

A megye iparában foglalkoztatottak száma társadalmi szektorok szerint Megnevezés 1960 1965 1970 1975 1965 1970 1975 1975 1960 1965 1970 1960 Fő SZÁZALÉK Mimsztériumi ipar 10 504 12 601 17 444 18 629 120 138 108 179 Tanácsi ipar 1 968 2 695 4 245 4 109 137 ,158 97 209 Állami ipar összesen 12 472 15 296 21689 22 938 123 142 106 184 Szövetkezeti ipar 2 343 4 269 7 737 9 716 168 181 126 382 Szocialista ipar összesen 15 015 19 565 29 426 32 654 130 150 111 218 Forrás: KSH. T. m. lg. Tolna megye iparának fejlődése területenként 1954—1970. években. Szekszárd. 1972.; KSH. T. m. lg. Tolna megye statisztikai évkönyvei 1970, 1975. A hatékonyabb, minisztériumi szektorban több mint 4800 fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, ami a tervidőszaki összes létszámnövekedésnek majdnem felét tette ki. A foglalkoztatottak létszámának erőteljes növekedése viszont nem párosult iá munka termelékenységének hasonló mértékű javulásával. A IV. ötéves tervidőszakban az ipar munkaerőforrásaiban bekövetkezett változások a létszámbővítésein alapuló iparfejlesztés lehetőségének mérséklődéséhez vezettek. Következésképpen az ipari foglalkoztatottak növekedési üteme lelassult, öt év alatt azonban még így is több mint 3200 fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, s az 1975-ben meghaladta a 32 600 főt. Továbbra is a szövetkezeti ipar növelte a legnagyobb mértékben, közel 26 százalékkal a létszámot. A 70-es évek első felében a számottevő létszámnövelés mellett egyre inkább kezdett kibontakozni az intenzív fejlesztés. Az ipari foglalkoztatottak számának növekedésében jelentős szerepe volt az iparfejlesztési alapnak. Az abból részesült 16 ipari üzem foglalkoztatottá létszáma 1971—1975. években 1300 fővel bővült, ami mintegy 40 százaiékát tette ki az összes létszómfoővülésinek. A fejlesztési alap egyik céljiaként megjelölt létszámbővítés nem érte el a tervezettéit, de a támogatás így is nagy mértékben segítette a IV. ötéves tervidőszak iparfejlesztési céljainak megvalósítását. Az iparban foglalkoztatottak számának a másfél évtizedes bővítése eredményeként la megye iparának részesedése — a foglalkoztatottá létszámok alapján — az ország iparából az 1960. évi 1,1 százalékról 1975-foen 1,9 százalékra nőtt. A legifonitoslabb termelőerőnek, az embernek, a termelésiben való részvétele megítélésénél a foglalkoztatottak számának növekedése mellett igen fontos a munkavégzés hatékonyságának az elemzése is, aimi az élőmunka termelékenységének vizsgálatával érhető el. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés a megye iparában 15 év alatt több mint 2,5-szeresére nőtt. Igen kedvező, hogy a termelékenység a minisztériumi ipariban nőtt a legnagyobb miértékben, csaknem háromszorosára. Ezzel az amúgy is szervezettebben, hatékonyabban gazdálkodó szektor, — amelyben az egy foglalkoztatottra jutó termelési érték a legmagasabb, — tovább erősítette vezető helyét, ugyanakkor meghatározó szerepet játszott az egész ipar termelékenységi szintjének növelésében. 637