Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Máté János: Tolna megye nagyüzemi mezőgazdasági termelőerőinek fejlődése • 599

változott. A konkrét lehetőségeket és tennivalókat ebben a szakaszban az évente megújuló 3004-es állami határozatok foglalták magukba. A támogatási rendszer mindenekelőtt arra irányult, hogy — a termelőszövetkezetek szervezetileg erősödjenek meg; — gyorsuljon meg a termelőszövetkezetek nagyüzemi termelőerőinek fejlődése, legyenek képesek a termelőszövetkezetek az elhasználódott termelőeszközök fokozatos pótlására és a termelés bővítésére is; — a termelés belterjes irányban fejlődjön, vagyis úgy változzon a termelés szerkezete, hogy növekedjen az állati termékek aránya, a növénytermesztésben pedig az intenzív kultúrák — zöldség, gyümölcs, ipari növények — aránya; — a mezőgazdasági termelés volumenénél az árutermelés gyorsabb ütemében emelkedjen; — kiemelten támogassa a gyenge termelőszövetkezetek fejlődését, elősegítve ezzel felzárkózásukat az átlagosan gazdálkodók színvonalára. A támogatások fő formáját — a saját forrásokat kiegészítő — a hosszú és középlejáratú hitelek képezték. Ezek mellett jelentősek voltak az úgynevezett üzemviteli támogatások: a különböző ár- és díjkedvezmények, amelyeket az állam biztosított a termelőszövetkezeteknek pl. műtrágya és növényvédő szerek beszerzéséhez, a gépállomási szolgáltatások és a gépjavítások igénybevételéhez, a tehénállomány növeléséhez stb. Ide sorolhatjuk továbbá az értékesítési felárak fizetését, a gyenge szövetkezetek támogatását, valamint az állam hozzájárulását a termelőszövetkezeitekben alkalmazott szakemberek munkadíjához. A termelőszövetkezetek egyéb formákban is kaptak támogatásokat, amelyek bár közvetlenül nem, hatottak a szövetkezetek jövedelmére, mégis elősegítették a gazdálkodás szilárdulását, illetve kiegészítették a termelőszövetkezeti parasztság jövedelmét. Ilyen támogatásoknak tekinthetők pl.: a családi pótlék kiterjesztése a többgyermekes családok részére, az egészségügyi ellátás, nyugdíj és öregségi járadék fizetése, traktorvezető iskolák fenntartása, út- és távvezetékek építése stb. Az állami támogatást nemcsak a mezőgazdaság megkülönböztetett fejlesztése tette szükségessé, hanem az a körülmény is, hogy a mezőgazdasági árrendszer nem mindig igazodott a mezőgazdaságban és annak köz-gazdasági környezetében szinte állandóan változó feltételekhez. így e támogatások nélkül a termelőszövetkezetek nem lettek volna képesek biztosítani a nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges személyi és technikai feltételek megteremtését, bővített újratermelést folytatni. A termelőerők főbb emberi és technikai elemeinek fejlődése. A kisüzemi mezőgazdaság átszervezéseinek befejezésével — mint már említettem — a nagyüzemi gazdálkodásnak csak a szervezeti keretei teremtődtek meg. A nagyüzemi gazdálkodás előnyeinek kihasználása, fölényeinek bizonyítása megkövetelte a termelőerők mennyiségeinek és minőségeinek megváltoztatását is. Nagyüzemi módon termelni és gazdálkodni ugyanis kisüzemi technikával és a kisüzemi gazdálkodók tudásával, tapasztalatával szinte lehetetlen volt. A nagyüzemi mezőgazdaság termelőerőinek létrehozása viszont csak több éven keresztül, fokozatosan valósulhatott meg, ami az átszervezés alatt és az azt követő években is rendkívül sok gondot és problémát okozott. 608