Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szenczi László: A népi demokrácia közoktatási rendszerének kialakítása Tolna megyében (1945-1948) • 501

A Pedagógusok Szakszervezete legnagyobb akcióját 1948-ban bonyolította le. 1947-ben mozgalmat indított 45 000 pedagógus, 208 helyi szervezet, szülők és tanulók részvételével egy munkaprogram megvalósítására. Ebben a Tolna megyei tanítók és tanárok, tanulók és szülőik is részt vették és így készültek a centenáriumi évben megrendezett IV. Tanügyi Kongresszusra (1948. július 20.). E mozgalom keretében számtalan iskolában társadalmi segítséggel iskolai kertéket, sportpályákat, olvasótermeket, napközi otthonokat létesítettek, intemátusokat szerveztek, taneszközöket készítettek, javítottak, felkutatták az iskolakerülőket, analfabétákat. Sajnálatos, hogy Tolna megye a költségekhez még 5000 Ft erejéig sem tudott hozzájárulni, pedig a mozgalomban részt vevő pedagógusok 100 000 Ft-ot vállalva indították útnak a 350 000 Ft-os mozgalmat.

189 Mindezekkel együttesen a Pedagógusok Szabad Szakszervezetének tevékenysége megyénkben is pozitívnak mondható. Összefoglalva a pedagógusokról elmondottakat, megállapíthatjuk, hogy a VKM határozatlan, gyakran ellentmondásos irányító munkája megnehezítette a reakció kereszttüzében dolgozó Tolna megyei pedagógusok harcát. Ennek ellenére — ha nem is ellentmondásmentesen — nagy többségükben segítették a közoktatás demokratikus átalakulását, demokratikus köznevelési hálózatának kiépülését, az általános iskolai rendszer megvalósulását, az oktatás szellemének és módszereinek deimokratizálását. A koalíciós idők pártharcai között eligazodniok nem volt könnyű, de mindenkor bizton számíthattak a baloldali blokkon belüli pártok, mindenekelőtt az MKP segítségére. Ennek számos jelevei találkoztunk ez időszakban megyénkben is. Ez volt legfőbb biztosítéka annak is, hogy a szakszervezeti mozgalomban, a nemzeti bizottságokban, a különböző pártokban tevékenykedő közéleti pedagógusok végül is felismerték az MKP által mutatott helyes utat. Ez a felismerés tette lehetővé, hogy a szocialista kultúrforradalom felé fejlődő közoktatásunk munkásainak legjava hamarosan az élre tört, s a felismert cél érdekében •mozgósítani tudta a pedagógustömegeket, s sikerrel küzdhette le a közoktatás területére szorult belső reakció támadásait. ÖSSZEGEZÉS Az elmondottakból következik, hogy a felszabadulás valóban alapvető változásokat eredményezett — akárcsak az egész országban — megyénk közoktatásában. Láttuk, hogy az ellenforradalmi korszak súlyos kulturális örökségével kellett elindulnia a népi demokratikus korszak oktatásügyének Tolna megyében is. A korszerűtlen és szegényes iskolahálózat, a reakciós szellemű oktatás helyett e

gy új, egységes, korszerű, tartalmában demokratikus szellemű iskolahálózatot kellett megteremteni rövid néhány év alatt. Az oktatás világiságának, egységének, kötelezőségének és ingyenességéneik polgári követelményeit a népi demokratikus forradalom színvonalára kellett emelni. Tanúi lehettünk annak, hogy a nevelésügyiben is éppen az történt, ami a felszabadult egész társadalmunkban: a romokon újra megindult az élet, népünk életereje szinte újjáéledett. Az elmondottak bemutatták és egyben bizonyították is, hogy a felszabadulás után kibontakozó népi demokratikus forradalmi átalakulásnak kezdettől fogva az MKP volt a vezető ereje. A párt, a demokratikus iskola megteremté:s7 577