Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szenczi László: A népi demokrácia közoktatási rendszerének kialakítása Tolna megyében (1945-1948) • 501

veztek; a paksi kereskedelmi középiskola tanulói elsüllyedt hajóhíd kiemelésénél segítkeztek rohammunkával. Ifjúságunk munkaakciói különösen a centenáriumi évben hoztak szép sikereket. Az iskola belső életének irányításában is igyekezett hallatni szavát a demokratikus érzelmű ifjúság. Az Országos Közoktatási Tanács az 1945/46. tanévre kiadott utasítások kiegészítő részében javasolta: „Tegyen kísérletet minden iskola és nevelőtestület a diákönkormányzat józan mértékű bevezetésére." Ehhez vajon milyen eligazítást kaphattak a felszabadult hazát építő diákfiatalok? Szent-Györgyi Albert az OKT elnöke 19474>en a Tanács egyik ülésén a következőket mondotta: „A múlt rezsimnek kritikátlan tömegemberre volt szüksége, akit saját érdekei ellen lehetett bármikor az uralkodó rétegek érdekében felhasználni. . . Mi ezzel szemben olyan embert akarunk, aki önállóan tud cselekedni, érezni és gondolkodni... Olyan demokráciát akarunk teremteni, amelyben már a 10 éves kisgyermeknek is megvannak a maga külön adottságaiból következő jogai... Az iskolában kell megismernie a gyermeknek nemcsak a kis emberi közösség lényegét, hanem ott kell magába szívnia a tágabb emberi közösség eszméit is... A demokrácia eszméit, a társadalmi és emberi együttérzést, az emberi együttélés alaptörvényeit, köztársaságunk szeretetét és tiszteletét ne csak betűkben és írásban tanítsa az iskola, hanem bensőséges iskolai együttélésben és igyekezzék beleírni a gyermekek lelkébe és ebben valósággá, átélt életté fejleszteni." A kibontakozó új társadalmi rendszer az iskolarendszer demokratizálása, a tananyag tartalmának, az oktatás szemléletének megváltoztatása mellett új nevelési módszereket is kívánt. A Horthy-korszakban a herbarti pedagógia elvei érvényesülték, melynek egyik jellemzője a tekintélyelv uralkodása volt. A tanárdiák viszonyt is ez határozta meg. A felszabadulás után azonban a reformpedagógiai törekvéseket ismerő pedagógusok, a népi kollégiumok önkormányzatainak hatása, a protestáns iskolák önkormányzati hagyományai (nálunk Gyönkön és Bonyhádon), továbbá az egyre inkább hozzáférhető szovjet pedagógiai irodalom indító hatással voltak a diákönkormányzatok kialakulására. A kezdeményezéseket segítette az első magyar gyermekváros, valamint a működő iskolai önkormányzatok tapasztalatairól megjelent cikksorozat az „Embernevelés" c. folyóiratban.

155 A (felszabadulás utáni években különböző diákegyesületek működtek megyénkben is haladó és reakciós vezetés alatt. Az évkönyvek alapján összefoglalva: 1. Petőfi kör: bonyhádi gimnáziumban, 2. Evangéliumi Diákszövetség: bonyhádi gimnáziumban, 3. Cserkészcsapatok: bonyhádi, dombóvári, gyönki, szekszárdi gimnáziumokban, 4. Sportkörök: bonyhádi, gyönki, szekszárdi gimnáziumokban, paksi és szekszárdi kereskedelmi középiskoláiban, 5. Segélyegyletek: bonyhádi, dombóvári, szekszárdi gimnáziumban, 6. Ifjúsági Vöröskereszt Csoportok: bonyhádi gimnáziumban, paksi kereskedelmi középiskolában, 7. English Club: bonyhádi gimnáziumban, 8. Önképző (körök: dombóvári, gyönki, szekszárdi gimnáziumokban, bonyhádi, paksi, szekszárdi kereskedelmi középiskolákban, 9. Mária Kongregáció: dombóvári, szekszárdi gimnáziumban, szekszárdi kereskedelmi középiskolában, 566