Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szenczi László: A népi demokrácia közoktatási rendszerének kialakítása Tolna megyében (1945-1948) • 501

Ehhez figyelembe kell még venni azt, hogy igen sok tanuló havi 1—2 Ft-ot fizetett csak. Pl. ia szekszárdi kereskedelmiben a dolgozók közül 17-en; a paksi kereskedelmiben a nappali tagozaton 39-en az 1946/47. tanévben és 31-en az 1947/48. tanévben; a szekszárdi gimnáziumban pedig 57 tanuló fizetett 1—5 Ft közötti havi tandíjat. 2. Dolgozók iskoláinak szervezése A népi kollégiumok és egyéb szociális jellegű juttatások mellett a dolgozok iskoláira várt volna olyan feladat, hogy a múltból örökölt kulturális igazságtalanságok felszámolását segítse élő.

148 A felszabadulás előtt szervezett iskolarendszerű felnőttoktatás nem volt Magyarországon. A felnőttek művelődéséről főleg iskolán kívüli, tanfolyami formában gondoskodtak. Ezek azonban csupán évi egyesét ismeretterjesztő előadást jelentettek, s a felnőtték néhány százalékára (elsősorban a polgárságra) terjedt ki. A baloldali pártok 1945. augusztus 5-én tartott pártiközi értekezlete állást foglalt a felnőttoktatás kérdésében és egyhangúlag megállapította, hogy sürgős szükség van arra, hogy a munkásság és parasztság, mindenekelőtt a dolgozó parasztság tehetséges képviselőit intézményesen készítsék fel az értelmiségi pályára. A felnőttoktatás bevezetését a 11 130/1945. ME. sz. rendelet mondta ki 1945 októberében. Még 1945 végén meg is indult országosan a dolgozók iskoláinak szervezése, s 1946 tavaszán már az országban 33 gimnáziumban 2000, 6 tanító- és óvónőképzőben 250 és 40 polgári iskolában 1500 felnőtt dolgozó tanult. Az infláció miatt gondot jelentett a dolgozók iskoláihoz beosztott nevelők munkájának díjazása, elismerése. Még a pótlékok biztosítása sem jelentett lényeges megoldást. Gondot jelentett a felnőttoktatás módszereinek, tananyagának meghatározhatatllanságia is. A pedagógusok zöme azonban ezt a feladatot is — általában többletmunkaként — vállalta, a súlyosbodó infláció miatt szinte ingyen. Minden nehézség ellenére a dolgozók iskolái fokozatosan elterjedtek, s jó lehetőségeket biztosítottak a felnőtt dolgozók kulturális felemélkedéséhez. A szakérettségis tanfolyamokkal együtt sok ezer munkás- és ipariasztfiatal továbbtanulását biztosították szerte az országban. Ezzel hozzájárultak a régi rendszer hátrányos örökségének felszámolásához, s iskolarendszerünk demokratizmusának alapvető biztosítéka lett. Később azonban kiderült, hogy ezeket az iskolákat nem mindenütt azok látogatják, (akik számára létrehozták. A hallgatók többsége helyenként feltörekvő kispolgár, tisztviselő volt, s ezeket az iskolákat a kispolgári érvényesülésük törekvéséneik eszközéül használták fel.

149 Mi volt a helyzet Tolna megyében? A VKM rendelet alapján Tolna megyében is megindult a felnőttoktatás szervezése. A Tolnamegyei Néplap 1945. november 24-i száma részletesen ismertette a rendeletet, s közzétette a szekszárdi gimnázium hirdetményét a dolgozók iskolájának felállítására. A hirdetmény szerint a polgári iskolát, a gimnáziumot és a kereskedelmi iskolát elvégezni szándékozók jelentkezését várták november 274g. A jelentkezési felhívás azonban eredménytelen maradt, mert sem a polgári iskolába, sem a gimnáziumba nem jelentkezett megfelelő számú tanuló, a kereskedelmibe viszont 25-en jelentkeztek, így a dolgozók iskolája e tagozaton 563