Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)
Szenczi László: A népi demokrácia közoktatási rendszerének kialakítása Tolna megyében (1945-1948) • 501
A gyönki internátusban a létszámból 30 általános iskolai tanuló. A tervek szerint az 1948/49. tanévben a további községékben szándékoztak szervezni iinternátusofaat megyénkben: Sorszám: Az internátus helye: Kapcsolatos iskola Férőhely 1. Fadd Állami általános iskola, Fadd 50 2. Iregszemcse Állami vegyes általános iskola 120 3. Paks Általános iskola, Paks 40 4. 5. Pincehely Zomba Vegyes általános iskola, Pincehely Vegyes általános iskola, Zomba 24 30 összesen: 264 A korábbi internátus ok bővítésének és újak indításának alapvető feltétele azonban az épületek megfelelő rendbe tétele volt, amelyhez kb. 631 000 Ft-ra, a felszerelés pótlására pedig 387 000 Ft-nyi összegre lett volna szükség az előzetes felméréseik alapján. Ilyen gyors és nagy értékű beruházásra azonban csak a fordulat éve, a kultúrf orradalom megindulása után kerülhetett sor. A tanfelügyelőség 1947 augusztusában a dombóvári nemzeti bizottságnál is kezdeményezett egy általános iskolai internátus létesítését Domibóvárott a tanyai és a bejáró gyerekek számára. Az NB a legmesszebbmenőkig megígért minden támogatást ehhez, de épületet biztosítani e célra nem tudott az államosításokig. 1 ' 1 * A tanulás jobb feltételeinek biztosítását kívánták szolgálni az általános iskolai napközi otthonok is. A felszabadulás utáni nagymányofci napközi otthonról már szóltunk. A szekszárdi első napiközi otthonról a Tolnamegyei Néplap 1946. március 164 száma ad hírt. A napközi otthont az MNDSZ és a Nemzeti Segély tartotta fenn 6-tól 17 óráig, de a város dolgozóinak a segítségére is igényt tartottak, (folnarnegyei Néplap, 1947. július 16. 2. o.) A reakció e területen is támadott. Jó példa erre Nagyszokoly, ahol a 'képviselőtestület az MKP jiavasolta napközi otthon megvalósítását leszavazta. De micsoda indokkal! Szapper Márton főjegyző így érvelt: „Nagyszokolyon olyan jó táplálékhoz vannak szokva a gyermekek, hogy csak kolbásszal, sonkával és gyümölccsel lehetne jól tartani őket." Ugyanakkor Sáfrány János, volt leventeoktató pedig egyszerűen a munkásasszony oknak támadt: „ ... nem asszony az, aki aprójószágot nem tart, aki pedig tart, az nem mehet el hazulról, így a napközi otthon felesleges. Meg hát kényelmetlen is olyan messze elvinni a gyermekeket (1 km)." Sáfrány egyik foefolyásoltja ötvös János imígyen érvelt: „a napközi otthonnal ugyanazt a rendszert akarják behozni, mint Orosz országban. El akarják venni az anyától a gyermeket, most még csak nappalra, később majd kényszerrel elviszik egészen! így akarnak kolhozt csinálni a gyermekekkel'" Ezek után nem csodálkozhatunk, hogy a képviselőtestület kisgazdapárti többsége 12:11 arányban leszavazta a nagyszokolyi napközi otthon tervét. 145 36 561
