Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szenczi László: A népi demokrácia közoktatási rendszerének kialakítása Tolna megyében (1945-1948) • 501

gimnáziumot, felszerelése, bútorzata megmaradt. A bonyhádi gimnázium kára kb. 37%-os. A gyönki gimnáziumot súlyos kár érte, de a legnagyobb veszteséget (csaknem 100%-os) a szekszárdi gimnázium szenvedte el. A tanítás mégis megindult középiskoláinkban is, s hamarosan kísérletek történtek a gimnáziumi reform előkészítésére is. Nem volt itt még szó gyökeres reformról, csupán a legkiáltóbb ellentmondások feloldására került sor. Az 1945/46. tanév kezdetén a háborús célokat és a soviniszta nevelést szolgáló honvédelmi ismereteket törölték és helyébe a gazdasági-társadalmi ismereteket vezették be. Ezzel egyidejűleg megkezdték a gimnáziumi reáltagozatok kiépítését. Megyénlkben csupán a domlbóvári gimnáziumnál találunk utalást arra, hogy az 1946/47. tanévtől megindult a reáltagozat is az V. osztályokban. Erre persze a megye többi gimnáziumainak is adva volt a lehetőség. Ezekben a reáltagozatokban megszűnt a latin nyelv oktatása, intenzívebben tanították a menynyiségtant, a természettant és a vegytant, s bevezették az ábrázoló geometria tanítását. A tagozat végleges tanterve 1947-ben készült el.

124 Arra is törekedtek az oktatásügy irányítói, hogy a német nyelv vezető szerepét megszüntessék a gimnáziumokban is. Választani lehetett angol, francia, orosz, olasz és német nyelvek között, de az érdeklődők görögöt is tanulhattak. Az idegen nyelvek választása a következőképpen alakult megyénk gimnáziumaiban (a + számok a rendikívüli tárgyakat jelentik): Tanév latin német angol francia orosz olasz görög szerb ossz. 1943/44. 1228 754 104 110 —155 — — 2351 +46 rk. +46 rk 1944/45. 640 429 87 33 102 2 5 1298 1945/46. 1136 754 276 181 +14 nk. 177 +28 nk. — 3 2527 +42 nk. 1946/47. 1103 1009 283 301 182 — 1 2879 + 16 rk. +20 lik. +36 rk. A felszabadulás utáni első években a gimnáziumi óra- és tantervekben csak kisebb változtatásokat esziközöltek. Ez a képzési célt, a tentervi arányokat és a tartalmat lényegesen nem változtatta meg. A gimnáziumokban 1945 szeptemberétől folyamatosan megszűnt az alsó négy osztály és négyosztályos középiskolává alakultaik át. A gimnázium első osztálya helyett 1945 őszén már az általános iskola V. osztálya indult, s ezért új óraterv lépett életbe. Ennek jellegzetessége, hogy csökkent a latin szerepe és reál tagozat is indulhatott. Mindez csak némileg változtatott a gimnáziumi oktatás egyoldalúságán. A társadalmi átalakulások folyamatában már 1947 őszén egy szélesebb körű középiskolai reform szükségessége is megfogalmazódott. Az Országos Köznevelési Tanács 1947 közepére elkészítette a reformtervezetet, melyet a hozzáfűzött megjegyzések alapján tovább formáltak és 1948. június elejére új változat készült el. Az új változat kedvezőbb politikai feltételeik és világosabb társadalmi követelmények között készült, de főként maxiimalizmusa miatt nem látszott hosszú életűnek. Valóban, a kétéves előlkészítő munka után mégsem került sor a bevezetésére, mert az idő eljárt felette, a szocialista iskolapolitika követelményeinek már nem felelt meg. Űjaibb koncepciók alapján 1949-ben került sor nagyobb tartalmi és szervezeti változtatásokra a középiskoláknál.

125 555