Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szenczi László: A népi demokrácia közoktatási rendszerének kialakítása Tolna megyében (1945-1948) • 501

3. A Tolna megyei tanítók azt kérik, hogy „a tanerők elosztása... ne úgy történjék, mint eddig, hogy t.i. egyes központi helyeken feles számban vannak a tanítók, más helyeken pedig a szépen beindult általános iskola működése egyszerűen megáll a tanerőhiány miatt, nem is beszélve arról, hogy a megyében ma 2 iskolánál szünetel a tanítás tanító hiánya miatt! — Egyszer már ne csak személyi, hanem a közérdek is irányítsa az illetékeseket a tanítók elosztásánál." 4. A tanfelügyelői jelentés felhívta a VKM figyelmét arra, hogy rendezésre vár a vártmegye 52 telepes községének iskolaügye. „E községekben — írja a tanfelügyelő — az irány az államosítás felé hajlik." Az állami népiskolákról és az állami népiskolákból szervezett általános iskolákról a 10. sz. tá'bláziat ad tájékoztatást.

65 Egy félévvel későbibi jelentés még részletesebb adatokkal szolgál az állami általános és népiskolák 1947/48. tanévi helyzetét illetően. (11 sz. táblázat.)

66 Itt nagyon szerény mértékű fejlődést figyelhetünk meg. Ezeknél az iskoláknál nagymértékű a nevelők mozgása, de számuk alig nő. Ugyanakkor a felső tagozatos tanulók arányszáma ekkor már túlhaladta az alsó tagozatét. Külön örvendetes, hogy a felső tagozatos tanulók száma növekvő tendenciát tükröz: V. o. 946; VI. o. 851; VII. o. 775; VIII. o. 299. A ífelső tagozatra egyre többen jutnak el, s ez örvendetes. Az 1947/48. tanév egy másik jelentéséből azt is megtudhatjuk, hogy az általános iskolák 26 osztályában 41—50, 12 osztályában 51—60 tanulót helyeztek el szükségmegoldásként, de 1 helyen még 80-on felüli tanulói létszám is előfordult általános iskolai osztályban. E sok gond ellenére is az 1947/48. tanévre egy sor általános iskola felső tagozata már teljesen kiépült, a nevelői létszám elérte a 6-ot, sőt e fölé emelkedett. A 12. sz. táblázat jó áttekintést ad községenként és járásonként arról, hogy az államosítás előtt ténylegesen hány iskolában valósult meg a népi demokrácia egyik legfontosabb intézménye: a szaktárgyi oktatást biztosító teljes felső tagozatú általános iskola.

67 A 13. sz. összesítő táblázat pedig a megyei helyzetképet mutatja be.

68 E számok bizonyítják, hogy a VKM-rendelet megszületése után tölbb mint két évvel csupán 36 önálló és 7 együttműködő Tolna megyei általános iskolában alakult ki a teljes szakoktatási rendszer. A gátló tényezőkről már szóltunk. Most arról szeretnénk áttekintő képet adni, hogy az egyházak hogyan fogadták az általános iskola gondolatát megyénkben. Láttuk, hogy a felszabadulás idején a népiskolák 77,4%-át az egyházak tartották kezükben, mégpedig 120 népiskola (az összesnek 49%-a) az rk. felekezethez, 36 népiskola (az összes népiskola 13°/o-a) a ref. egyházhoz, 30 népiskola (a népiskolák 12%-a) az ev. egyházhoz tartozott. Az egyházak szigorúan ragaszkodtak a kialakult keretekhez. Az eddigi táblázatokból az tűnik ki, hogy a felekezetek által fenntartott iskolák aránya a következőiképpen alakult a felszabadulás után: népisk Tolna megyében összesen volt 239 rk. felekezethez tartozott 118 ref. egyházhoz tartozott 35 ev. egyházihoz tartozott 29 537 polg.isk. tanítóképző gimin. 13 1 4 2 1 1 — — 1 — 1