Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szenczi László: A népi demokrácia közoktatási rendszerének kialakítása Tolna megyében (1945-1948) • 501

— A pari rk. népiskolában a tanítók egy része lemondott, a nagyobb tanulókat a nemzetőrök segítségével terelték az iskolába. — Szállítási nehézségek miatt nem indult a tanítás a Bogaras pusztai 28 tanuló részére. — A németek kitelepítése is zavarta az iskolakezdést, a szülők nem küldték iskolába a gyermekeket pl. a murgai ev. népiskolában. — Koppányszántón a pap a templomban hívta fel kétszer is a szülők figyelmét arra, hogy küldjék gyermekeiket az iskolába, a népiskolába mégis csak a tanulók fele járt. — A felső tagozatosokat a szülők munkára fogták iskola helyett az újdombóvári állami, a gyulaj—pogányvári, a zonilbai népiskolákban. — A sok hiányzás miatt bizonyítványt nem adtak a bölcskei ref. népiskolában, valamint a kölesd—borjádi osztatlan népiskolában a VI. osztály kivételével. — A magyar nyelvű oktatásra való áttérés okozott gondot a dunakömlődi rk., a kölesd—kistormási ev., a bonyhád—börzsönyi ev., az izményi ev., a kakasdi rk. népislkolákban. — A bátaszéki iparostanonc iskola tanulóinak egy részét mint volksbundistát, kitelepítették, ezért az iskola csak kis létszámmal működhetett. — Az iskolák egy része csak nehezen kezdhette meg munkáját a tanulók gyér iskolába járása miatt. A kurdi rk. népiskolában az alsó tagozat 9%-a, a felső tagozat 30—40%-a ruhahiány miatt hiányzik. A Decs— Alföldszálláson a községi népiskolában csak a tanulók 25%-a járt télen, a dúzsi, a nagyszokolyi rk. népiskola felső tagozata csak 25%-ban járt el iskolába. — A regölyi rk. népiskolában sokszor ötnél is kevesebben voltak a tanulók. — Az iregszemesei ref. népiskolában csak az alsó tagozatot tudták beindítani. E sok-sok nehézség ellenére a tanítás mégis megindult a Tolna megyei népislkolákban, igaz, teljesen különböző időpontokban. A megyei tanfelügyelőséghez beérkezett 93 iskolai jelentés alapján jórészt nyomon követhető az iskolai élet elindulása. (54 iskola nem küldött jelentést). E jelentésekből kiderül, hogy Bogyiszlón 1944. szeptember 3-tól megszakítás nélkül 133 napon át folyt a tanítás egészen 1945. február 15-ig, az évvégi vizsgákat júniusra tűzték ki. A nagymányoki népiskolában 1944. december 10-től már tanítottak, a szünetekben pedig napköziként működött az iskola. A medinai görögkeleti népiskolában is már 1944. december 18-án megindult a tanítás, sőt az orosz nyelv oktatását is azonnal bevezették (a szerbiakta községben volt hozzáértő szakember). 1945 januárban indult a tanítás a következő népiskolákban (a felsorolás a nyitási sorrendet is jelenti): 1. Murga rk. népiskola, 6. Tengelic—Katalin pu. népiskola, 2. Murga ev. népiskola, 7. Várdomb rk. népiskola, 3. Izmény ev. népiskola, 8. Koppányszántó népiskola, 4. Űjdombóvár állami népiskola, 9. Kismányok ev. népiskola, 5. Gyulaj—Pogányvár népiskola, 10. Zomba rk. népiskola, 514