Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szenczi László: A népi demokrácia közoktatási rendszerének kialakítása Tolna megyében (1945-1948) • 501

Milyen a tanügyi helyzet Tolna megyében a felszabadulásikor? Erről a megyei tanfelügyelő <dr. Sulyok Kálmán) 1945. február 144 58/|1945. számú öszszesítő jelentése ad számot. E jelentés alapján készült a 8. sz. táblázat, mely az iskolaszervezetet mutatja be. Valóban megérett az átalakulásra, sőt az átalakításra. Szóltunk az iskolák állapotáról is. Határozott összefogás volt szükséges az iskolák újjáépítéséhez, rendbetételéhez, az oktatás minimális feltételeinek biztosításához, egyáltalán ahhoz, hogy a romok felett megindulhasson az élet. Az ellenforradalmi rendszer ideológiája megmérgezte megyénk ifjúságát és nevelőit. Ennek egyik bizonysága Prantner Józsefnek, az MKP képviselőjének a Tolnamegyei Néplap 1946. április 13-i számában megjelent cikke: „őszinte szó a szekszárdi diákokhoz és a tanárokhoz". A cikk megírja, hogy a gimnázium ifjúsága naponta fasiszta nótákat énekelve vonul végig az utcákon, kifütyüli a békeindulót a március 15-i kultúrelőadáson, szervezetten vonul fel a lélekmérgező fasiszta Patacsi védelmére, s az igazgató tiltása miatt a felszabadulás ünnepén nem sokan vesznek részt. A cikkíró végül megállapítja: „Az a szomorú, hogy a tanszemélyzet többsége nem akar, vagy nem tud, ilyen jó munkát végezni a demokráciának. Az a kevés demokratikus érzelmű tanár, akik itt tanítanak Szekszárdon, sokszor nem merik demokratikus elveiket hangoztatni, mert reakciós társaik lehurrogják és kigúnyolják őket." Befejezésül a cikkíró leszögezi: „Hát kedves szekszárdi diákok és tisztelt tanár urak! Ez így nem mehet tovább! Nem lehet, hogy többségükben nem tudják megszeretni a demokráciát. Nem lehet mellé beszélni! Választani kell! Vagy demokráciát építünk... vagy megmaradunk fasisztának... Választani kell sürgősen, mert a történelem sürget. Jóakarattal: P. J." Az ideológiai zűrzavar a nevelők körében erős. Illusztrálja ezt az 1947. februári szekszárdi pedagógusátképző tanfolyam, melyen a többség a pedagógusoknak a politikai pártokban való részvétele ellen tüntetett. Erről számol be a Tolnamegyei Néplap 1947. február 28-i száma a „Pedagógus átképző tanfolyam" c. cikkében. Az oktatás demokratizálásáért folyó harc megyénkben sem ígérkezik könnyűnek, de minden remény megvan arra, hogy az MKP irányításával, a nemzeti bizottságok, a társadalmi szervezetek, a koalíciós pártok harcai győzelemre segítik a pártprogram megvalósulását. A legsürgetőbb feladat az oktatás beindítása volt. Az 1944/45. csonkatanév hátralevő részére meg kellett határozni a feladatokat. Sajnos az akkori viszonyok miatt az Ideiglenes Nemzeti Kormány által kiadott Magyar Közlöny nem minden elöljárósághoz jutott el, ezért a vármegyei tanfelügyelő a megjelent M.E. és VKM rendeleteket kivonatosan vagy szó szerint közli a hozzáfűzött tanfelügyelőségi utasításokkal együtt. Ez a körlevél ad tájékoztatást a közalkalmazottakkal kapcsolatos igazolási eljárásokról, a szolgálattételre való jelentkezésekről, a hivatali eskütételről (Székszárdon 1945. június 17-én volt), a közalkalmazottak illetményeinek folyósításáról a (pedagógusok is megemelt fizetést és családi pótlékot kaptak 1945. április 1-től, sőt a Tolnavármegyei Nemzeti Bizottság 1945. május 15-én hozott határozata szerint a tanítókat is megillette a drágasági pótlék megyénkben.) A körlevél hangsúlyozottan szól az 1944/45. iskolai évre vonatkozó 56001/1945. VKM ós 56002/1945. VKM. számú rendeletekről. Az első rendelkezés ugyan már 1945. február 26-án megjelent, de végrehajtási utasítását (az 510