Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szenczi László: A népi demokrácia közoktatási rendszerének kialakítása Tolna megyében (1945-1948) • 501

hosszabb időre átadni katonai kórház céljaira egyrészt a németeknek, majd a szovjet katonaságnak (a dombóvári, szekszárdi, gyönki, bonyhádi gimnáziumokat, de a községi elemi iskolák egy részét is ki kellett üríteni átmenetileg). Az oktatási és művelődési intézmények háborús kárainak nagysága 218,2 millió pengő (ebből az épületkár 121 millió 841 ezer P), melynek egy része Tolna megyére esett, főképpen a belső berendezések, felszerelések kárait véve figyelembe.

29 Csupán néhány adat ennek érzékeltetésére: 1. A bonyhádi ev. gimnáziumban a bútorzat kára 50%-os, a fizikaszertár kára 50%-os, a földrajzszertár kára 100%-os, a rajzszertár kára 95%-os, a tornaszertár kára 70%-os.

30 2. A gyönki gimnázium internátusának teljes felszerelése elpusztult, széthordták.

31 Az iskolák, főleg a középiskolák, polgári iskolák egy része magánházaknál igyekezett menteni bútorait, felszerelését. Minden teljesen reménytelennek látszott. A felszabadító harcok nyomán azonban a tömegek aktivitása létrehozta a helyi forradalmi szerveket, majd a központi államhatalmat. Megvalósult a munkások és parasztok forradalmi demokratikus diktatúrája. A felszabadult területeken, így Tolna megyében is, megalakultak a nemzeti bizottságok és átvették a hatalom gyakorlását. Az első legfontosabb feladatuk: a földosztás, az ország gazdasági életének helyreállítása, a dolgozó tömegek alapvető demokratikus jogainak biztosítása volt. A népi demokratikus forradalom kibontakozása azonban már kezdetben szükségszerűen felvetette az iskolarendszer demokratizálásának szükségességét. A fasizmus maradványainak kiküszöbölésével, az iskola szellemének megváltoztatásával együtt jelentkezett az iskolaszervezet megváltoztatásának igénye is. Az iskolarendszer demokratikus átalakításának követelményét az MKP és a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártok már kezdetben programj ukba foglalták. Az MKP programtervezete első lépésként reális feladatokat tűzött ki a köznevelés számára, melyek fokozatosan megvalósíthatták a demokratikus forradalom célkitűzését. A Párt elsőrendű, nagyszabású célkitűzése a fasiszta, soviniszta szellem felszámolása és a demokratikus légkörű iskola létrehozása volt. Az MKP-nék a népi demokratikus forradalom első szakaszában még nem célja a világnézeti harc, a konzervatív klerikális és a fasiszta szellemet akarja kizárni az oktatásból. A közöktatás színvonalának egységes emelését szolgáló új iskolafajta megteremtésén fáradozott. A Kommunista Párt Központi Bizottsága 1944. oktáber 2-i programtervezete kimondja: „A népköztársaság a népoktatást és nevelésügyet nemzeti közérdeknek nyilvánítja. Bevezeti az ingyenes gyermekkerteket és elemi oktatást, az összes társadalmi osztályok és rétegek számára. Állami támogatássál lehetőséget nyújt a társadalom minden egyes gyermekének, tekintet nélkül nemzetiségre, osztálytagozódásra, a legmagasabb fokú oktatás elnyerésére is. Az államháztartás költségén gondoskodik megfelelő számú és fokú iskola kiépítéséről minden nemzetiség számára. Az oktatást a magyar nép demokratikus hagyományainak megfelelően új szellemi és pedagógiai alapokra helyezi. 508