Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szenczi László: A népi demokrácia közoktatási rendszerének kialakítása Tolna megyében (1945-1948) • 501

A gimnáziumi tanulók megoszlása szüleik foglalkozása szerint az 1939—40. tanévben Az egész kereső A gimn. tanulók Az arányszám hányszorosa népesség %nában szülei közül % vagy hányadrésze a népességen belüli arányszámnak % I. Nagybirtokos, nagybérlő, katonatiszt, értelmiségi tisztv., önálló értelmiségi II. Köztisztv., közi. tisztv., középbérlő, középbirtokos, pap, tanár, tanító III. Katonaaltiszt, keresk. és banktisztv., önálló kereskedő, ipari tisztviselő IV. önálló iparos, tőkés, háztulajdonos, közi. altiszt, kereskedelmi segédszemélyzet V. Kertész, majoros Kisbirtokos, kisbérlő Ipari munkás, bányáim. VI. Napszámos Gazdasági cseléd Kisbirtokos, napsz. Házi cseléd Földműves, napsz. 1,2 4,38 6,07 15,79 15,23 32,69 20,28 19,30 12,6 7,46 3,34 1,22 0,79 0,33 0,42 16,03 5,12 0,32 14,33 3,39 0,23 31,15 8,84 0,28 1,52 0,12 0,078 6,73 0,31 0,046 14,65 061 0,042 2,19 0,09 0,041 13,89 0,20 0,034 38,98 1,33 0,034 E statisztika azt mutatja, hogy a legfelsőbb társadalmi réteg szinte minden gyermekét taníttatja, a gimnáziumokban a helyfoglalásuk 12-szer nagyobb, minit ami a népességen belüli számarányuk alapján megilletné őket. A II. csoportba tartozók 8-szorosan, a III. csoportbeliek 3-szorosan érvényesülnek. Ez azt jelenti, hogy a régi kategorizálás szerint is az össznépesség 11,6%-át kitevő úgynevezett legfelsőbb értelmiségi réteg gyermekei teszik ki a gimnáziumi tanulók kétharmadát. A kispolgárok számarányuknak megfelelően taníttatják gyermekeiket. Ugyanakkor az V. kategória (kertész, majoros, kisbirtokos, kisbérlő, ipari munkás, bányamunkás) érvényesülése már csak negyedrésznyi. 504