Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szenczi László: A népi demokrácia közoktatási rendszerének kialakítása Tolna megyében (1945-1948) • 501

életet is a profitérdekek irányították, s emiatt gyakran a kisebb községek, kevésbé forgalmas községrészeik, lakott puszták még üzlettel sem rendelkeztek. A kereskedők a falvak legfőbb kizsákmányolói voltak, az uzsorások szerepét is ők töltötték be. Különösen a falvak, puszták és tanyák dolgozói éltek roppant elmaradott körülmények között. E helyelken szinte teljesen hiányzott a villanyvilágítás (a megye községeinek 53%-ban nem volt villanyvilágítás a felszabadulás ellőtt), igen rossz volt a vízellátásuk és a lakáshelyzetük. Mindez a megye lakosságának, de legalábbis jelentős hányadának (még 1946 végén is a megye 106 községből álffc, ezek közül 29 kisközség volt) életkörülményeit meghatározta. A megye népességének foglalkozási főcsoportok szerinti megoszlása az 1941-es adatok alapján:

2 a megye össznépessége 273 154 fő, ebből őstermelő 179 996 fő, a bányászatban és kohászatban foglalkoztatottak száma 45 579 fő, a kereskedelemben és hitelintézetekben foglalkoztatottak száma 8 656 fő, a közszolgálatban foglalkoztatottak, a szabadfoglalkozásúak száma 8 763 fő, a napszámosok száma 751 fő, a véderőnél foglalkoztatottak száma 2 504 fő, a nyugdíjasok, tőkepénzesek stb. száma 7 829 fő, a házi cselédek száma 3 069 fő, A megye lakosságának anyanyelv szerinti megoszlása ugyancsak az 1941-es adatok alapján:

3 magyar anyanyelvű 216 833 fő, német anyanyelvű 54 683 fő. A megyében ekkor 1098 cigány él. Számbelileg és arányaiban szerény súlyt képviselt a megye felszabadulás előtti társadalmi struktúrájában a tisztviselők és szábadfogüalkozásúak rétege, az'> összes keresőkön belüli arányuk Tolna megyében 3%, országosan 4,9% volt. Az elmaradt gazdasági és társadalmi viszonyok meghatározták megyénk kulturális helyzetét. Iskolarendszerünk a legelmaradottabbak közé tartozott Európában.

4 Elmaradottságát jelezte, hogy — korszerűtlen volt szerkezetében, — antidemokratikus tartalmában, — s végtelenül szegényes tárgyi feltételeiben. A megye iskolahálózatának szerkezetét az osztályérdékek határozták meg, melyet egyrészt az elaprózottság, a zsákutcák, a porosz iskolarendszer rossz hagyományai, valamint a klerikalizmus ideológiai diktatúrája jellemeztek. A felszabadulást közvetlen követő (1945. február 14.) tanügyi helyzetet az 1. sz., a 2. sz. és a 3. sz. táblázatok mutatják.

5 E táblázatokból kitűnik, hogy Tolna megyében még 1945 elején is az alsófokú iskolák 77,4%-a az egyházak közvetlen irányítása alá tartozott.

6 Ennek következményeként az elemi iskolai tanulók 79,4%-<a az egyházi ideológia közvetlen befolyása alatt állt.

7 502