Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Illés Ferenc: Adalékok a mezőgazdasági termelés történetéhez • 407

Belföldre Külföldre 2 éven felüli szarvasmarha 2994 db 561 db 2 éven aluli szarvasmarha 157 db 27 db szopós borjú 1684 db 39 db ló 1498 db 764 db juh 2109 db 642 db bárány 52 db — db hízott sertés 11776 db 834 db sovány sertés 3038 db 26 db süldő 442 db — db malac 343 db — db 978 szállítmány, 26 936 db állat. ban. 1928. második felére a járvány szünetelésével javul a helyzet a forgalomAz export emelkedő: Szarvasmarha Ausztriába 608 Belgiumba Csehszlovákiába Olaszországba Oroszországba Svájcba 20 447 159 Sertés 42 263 Juh 347 Ló 697 28 165 55 160 19 A tenyészmarha csökkent, a vágómarha emelkedett. A mezőgazdasági ipar csírái is megjelennek. A tejfeldolgozó ipar termel kétféle árut. Vajat báró Jeszenszky Andor üzemében Kölesden, valamint a bonyhádvarasdi tej csarnokban. Sajtot ifj. Bésdeitz Sándor és Strasszer Vilmos üzeme készít Majsán, ül. Vámon, valamint a bátai tejcsarnokban foglalkoznak vele. Vajat és sajtot együtt Rudnyánski Dezsőné készít Dőrypatlan községben. Létezett még a lekvárgyár Dombóváron, a Dőryeknél. Az 1927-ben az alispánnak küldött főszolgabírói jelentésekből rózsás kép tárul elénk a mezőgazdasági munkások helyzetéről. Ellátásuk „mindennek megfelelnek", „kifogástalan" stb.

90 Az biztosnak látszik, hogy a gazdaságoknak munkaerőgondjuk nincs. Az aratási elhelyezkedési lehetőség megfelelő, bár a simontornyai járásban 85 férfi munka nélkül marad. Ez csak azért furcsa, mert nagyszámú a más megyéből jött munkások foglalkoztatottsága. 41 helyen foglalkoztatják a következő megyék munkásait: 430