Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Illés Ferenc: Adalékok a mezőgazdasági termelés történetéhez • 407

22,8 290,7 (19,5) (210,6) 12,2 155,8 (9,9) (106,7) 37,6 478,4 (28,6) (309,3) 19,9 253,5 (16,8) (182,1) Atlagt érmés kh-ként 9,9 hektóliter, az országos átlagnak megfelelő, értéke azonban 251,1 pengő/hl., messze az országos átlag alatt. 79 Az exportproblémák enyhülése, ezzel együtt az állattenyésztés fejlődése ad újabb lökést a folyamatnak. Tolna megye állattenyésztése napjainkig kiemelt jelentőségű, így a két világháború között is. A szilaj marha itt kiveszőben van (1921-ben 100 000-ből 4000). Annál nagyobb hírnévre kezdenek szert tenni a bonyhádi vöröstarka szarvasmarha, és a nagy tejhozamú szimenthali tehenésze­tek istállózó állattenyésztése. Az állattenyésztés jelentőségét mutatja, hogy mindegyik állatfajta 1 km l-re jutó mennyisége az országos átlag felett van 1928-ban. Zárójelben az országos eredmények, 80 Tolna megyében 1 km'-re 1000 lakosra Állatfajták állatok száma jutó állatok száma összesen darab Szarvasmarha 80 987 (1 811 647) Ló 43 389 (917 974) Sertés 133 267 (2 661 539) Juh 70 623 (1 566 451) Lényeges számbeli gyarapodás nem következik be a gazdaságokban, de annál lényegesebb a hús- és a tejtermelés emelkedése. A belterjes gazdálkodás a jövő gazdálkodása. Először az állattenyésztésben mutatkozik ennek előnye. Tolna megye állatállománya mindenben exportképes. Évente (a 20-as évek végén) átlagban 1000 szarvasmarha, 1000 ló, 2000 sertés megy külföldre, a bel­földre pedig kb. 22—23 ezer. 81 Kiemelkedő eredményekkel is dicsekedhetnek megyei termelők, külö­nösen az uradalmak. Dőry Frigyes paradicsompusztai tehenészete 5200 kg. tej­átlaggal országosan is első (egyéni csúcs egy 43 literes tehén). A lengyeli ura­dalom 4300 kg-ot ér el. A megyei szarvasmarha visszanyeri régi rangját. Ezt példázza az 1926-os budapesti tenyészállatvásár. Szervezői bejelentik igényeiket a megyei kisgazdák állataira. A gazdák kérésére még azt is vállalják, hogy ki­fizetik az el nem kelt állatok szállítási díját. Ilyen lehetőséget kap Kisdorog, Tevel. Kistormás, Apar és Mözs. Kisdorog be is jelenti részvételét 2 vagon állat­tal. 82 A felsorolás jelenthet sorrendet is, de mindenképpen elismerést. Másik helyen szarvtasniarhiatenyésztiési eladásra a GE a következő sorrendet ajánlja: 83 Szekszárd, Hőgyész, Bonyhád, Kisdorog, Gyönk, Kistormás, Zomba, Mözs, Öcsény, Decs. A sorrend itt nem biztos, hogy pontos, de nyilván ezek a helyek a szarvasmarhatenyésztés fellegvárai. Jó bonyhádi fajta iránt országos az érdeklődés. Zala és Nógrád megye található, valamint uradalmak és Makó a rendszeres vásárlók között. A községek ügyelnek az apaállatok származására, néhány helyen Svájcból hozatnak bikát. Tej ellenőrző bizottságok alakulnak, amelyek tej ellenőrző körzeteket ala­kítanak ki; pl. Dombóváron 450 tehénnel, Kalaznón 48 gazda 105 tehénnel. A körzet tagjaitól, ha a tej minősége megfelelő, felárral veszik át a tejet. Kez­428

Next

/
Oldalképek
Tartalom