Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Illés Ferenc: Adalékok a mezőgazdasági termelés történetéhez • 407

ladéktalan megoldása. A megye példamutatóan járt el. 45 leselejtezett bika helyébe 109 új tenyészbikát állít.

63 Az állatlétszám 1921—24 között emelkedik: szarvasmarha 11 964 darabbal ló 2 762 darabbal juh 31 358 darabbal sertés 18 273 darabbal A juh és a sertés emelkedését az alacsonyabb önköltség magyarázza. Elterjedt fajta a hazai fésűs, illetve a mangalica, mindegyik minőségi kifogásokkal. A lótenyésztés központja Tolnatamási Félvér Lótenyésztő Egyesület. Itt rendszeresen tartanak népszerűsítő lódíjazást és lóversenyeket. A színvonal tartása súlyos anyagi gondokat okoz. A megye többi területén a lóállomány túlságosan vegyes. Sok a hidegvérű állat. A tenyészmén kevés, a zugfedezetetések az általánosak. Az állat egészségügy helyzete javul 1925-re. Az összes állatorvosi hely (20 fős keret) be van töltve.

64 Az állatállomány egészséges, kivéve a baromfiakat, ahol a kolera ellen nem tudnak eredményesen védekezni. Nézzük területileg hogyan oszlik meg a megye állatállománya. <i5 1921-ben db 1920-ban db Völgységi járás szarvasmarha Magyar fajta (csak ökör és tinó) Pirostarka (csak ökör ós tinó) Egyéb Szarvasmarha összesen Sertés Ló Juh Szamár öszvér Kecske 149 19028 6 19183 31548 5315 19887 15 5 162 202 16280 22 16504 27090 5080 17768 12 4 95 Dunaföldvári járás Szarvasmarha (sok a magyar fajta 1110) 17994 Ló 6719 Sertés 23037 Juh 9095 Szamár 68 öszvér 5 Kecske 87 15775 7308 25101 8467 69 5 110 422