Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)
Dóka Klára: Lecsapolások öntözések Tolna megyében (1885-1948) • 381
A szabályozott vízfolyások közé tartozott a Dunába torkolló Lánka-patak, amelynek Dunaszekcső—Báta közötti, 8150 m hosszú szakaszát rendezték. A két község érdekeltségi területe 84 kat. hold 1063 négyszögöl volt, amelynek egy része Baranya megye területére esett. A Lánka-patak egy sor malmot hajtott, amelyek gátjai a meder feliszapolódását idézték elő, ugyanakkor az egyenletes vízjárás biztosítása a malomtulajdonosoknak is érdeke volt. Ezért a költségeket a birtokosokon kívül a malmok tulajdonosai is fizették. 44 Három Duna iménti község, Bölcske, Dunaföldvár, Paks volt érdekelt a Kanacsi—Gyűrűs! vízfolyás szabályozásában, amelynek ártéri területe összesen 204 kat. hold 913 négyszögöl volt. A szabályozásra kijelölt meder, amelyhez a tervet a Székesfehérvári Kultúrmérnöki Hivatal készítette — mindössze 3043 m-t tett ki. 45 1937-ben adtak engedélyt a dunaföldvári Kertkanális szabályozására. Itt 949 érdekelt volt, összesen 1373 kat. hold 1162 négyszögöl területtel. A Kertkanálisból tavaszonként kiöntő árvíz elsősorban a réteket károsította, de tartoztak az ártérbe szántók is. 46 A viszonylag jelentős Donát-patak (vízhozama: 0,54 m 3 /sec) rendezésére 1932-ben adtak engedélyt. A 16 km hosszú patak a szabályozás előtt 5 malmot hajtott, halastavat táplált. 12 mellékvize változó vízmennyiséget szállított, és a felső szakasz dombos vidékén időnként lehulló nagy mennyiségű csapadék ingadozó vízjárást eredményezett. Az alsó szakaszon a meder bővítésével ennek levezetésére kellett felkészülni. 47 Ujdombóvár, Alsómajsa, Regöly, Gyulaj érdekelt birtokosai 1938-ban kaptak vízjogi engedélyt a Köves-patak medrének szabályozására. A rendezendő meder hossza 9300 m volt, és mellette szabályozni kellett a Ribakúti-patakot is, 200 m hosszúságban. Az érdekelt terület mindössze 160 kat. holdat tett ki. 48 A Mucsi—Hidasi-patak szabályozása Závod, Tevel, Kisdorog, Mucsi, Zomba, Tabód községek érdeke volt. A vízfolyást 15,5 km szakaszon új mederben kellett vezetni, és be kellett vonni a munkába a 6 mellékárok rendezését is. A szabályozást úgy végezték el, hogy a vizet ideiglenesen kiterelték a parti birtokra, és azt a tulajdonosok kötelesek voltak megengedni (0,23 m 3 /sec volt a vízhozam). 49 A Lajvérba folyó Kövesdi-vízfolyás medrének rendezése Bátaszék határának tagosításával függött össze. A munka elvégzése után 279 kat. hold 1213 négyszögöl terület szabadult fel a víztől. 50 1938-ban kezdték meg a Szemcséd—Iregi-vízfolyás szabályozását, ahol mindössze 21 kat. hold 264 négyszögöl volt az érdekeltségi terület. 51 1940-Jben került sor ismét az Okrádi-patak szabályozására, amelynek medrét ezúttal 13,87 km hosszúságban rendezték. Az érdekeltségi terület — Nagykónyi, Alsómajsa, Felsőireg, Koppányszántó, Tengőd községekben — 202 kat. hold 350 négyszögölet tett ki. 52 Az 1931:15. te. értelmében kezdték szabályozni a Koppányba torkolló Gonoszdi-patakot is, amely mindössze 0,14 m 3 /sec vizet szállított. Nagydorog, Tamási, Szemcséd, Ireg határában 192 kat. hold 1503 négyszögöl érdekeltségi területet állapítottak meg. Bár a vízjogi engedélyt 1932-ben megkapták, a munkát Szemcséd község ellenkezése miatt csak 1940-ben kezdték meg. Végül a szemcsédiek kiváltak az érdekeltségből azzal, hogy náluk nem okoz károkat a patak. 53 1940-iben adtak vízjogi engedélyt a Sárvíz két mellékvize, a Györkönyi- és Bikácsi-vízfolyás szabályozására. A két patak együttes hossza 8006 m volt, a partjain lévő érdekeltségi terület 246 kat. hold 974 négyszögölet tett ki, amelyet 596 család birtokolt. Elsősorban rétek és erdők voltak e területen, de néhol találkozunk szántókkal is. 54 1943-ban Regöly községben tagosítást hajtottak végre, és 389
