Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Hajdú Zoltán: Tolna megye központi szerepkörű településeinek vonzáskörzet-rendszere az 1920-as években • 361

10. Az uradalmi községekről átfogó igazgatástörténeti, igazgatáselméleti és településföldrajzi elemzést ad Benisch A.: Az eszmei (uradalmi) községek alkonya. Közigazgatástudomány, 1940. 3. évf. 1. sz. 27 p. Tolna megye esetében problémát jelentett az uradalmi községek területének feltüntetése. Az uradalmi községek területe a térképeken szinte jelképes csak, a tényleges, kartográfiailag alig ábrázolható képük megtalálható Benisch munkájában. 11. Kogutowicz Zsebatlasza az 1922. évre. Bp. 1921. Közli az új országhatárokon belüli igazgatási ágazatok területi rendjét. 12. Tolnavármegye Hivatalos Lapja 1920. 18. évf. 39. sz. 1. p. 13. A Dunaszentgvörgy községre kért gyógyszertáralapítás támogatását a megyei egészségügyi bizottság elutasítja, mivel Faddon és Pakson is van gyógyszertár. Bonyhádon nem támogatják a második, Dunaföldváron a harmadik gyógyszertár nyitását, mivel Szekszárdon és Pakson is csak 2 gyógyszertár van. 14. Treer J. szerk.: Tolna vármegye Horthy Miklós közkórházának másfél évszázados története és munkássága. Szekszárd, 1935. 451. p. összefoglaló munkája átfogó képet ad a kórház történetéről, részletes statisztikai kimutatásokat ill. 4 térképi feldolgozást közöl a kórház, ill. különböző osztályainak vonzásáról. Világosan látszik, hogy a vonzáskörzetet nem szabad merev rendszerként megfogalmazni, mert a valóságos, véletlenszerű kapcsolatok kiterjednek az egész országra szinte. 15. Janik Gy.: Közoktatásunk legfontosabb adatai 1925—26-ban. Magy. Stat. Szemle, 1927. V. évf. 8. sz. 739—748. p. 16. Márton B.: A kereskedő helységek eloszlása Magyarországon. Földrajzi Közlemények 1941. 69. évf. 94—103. p. Prinz Gy.: A magyar vásárhelyek. Földrajzi Közlemények, 1934. 62. évf. 51—63. p. 17. Szilágyi M.: A Tolna megyei kereskedelem története a török kiűzésétől 1848-ig. Tanulmányok Tolna megye történetéből I. 61—84. p. Szekszárd, 1968. Szilágyi M.: A Tolna megyei kereskedelem története 1848-tól 1914-ig. Tanulmányok Tolna megye történetéből II. 267—333. p. Szekszárd, 1969. 18. Tolna megye két világháború közötti iparáról, azon belül a gyáriparról részletes történeti és területi áttekintést nyújt T. Mérey K.: A gyáripar Tolna megyében a két világháború között. I. rész. Tanulmányok Tolna megye történetéből VI. 275— 338. p. Szekszárd, 1975. II. rész. Tanulmányok Tolna megye történetéből VIII. 235—297. p. Szekszárd, 1978. 19. Kiss I.: A fogyasztási kisipar élettere. Magy. Stat. Szemle, 1943. 21. évf. 1. sz. 11—20. p. 20. Bodó S.: Mezővárosi és falusi kézművesség Észak-Magyarországon. A Magyar Néprajzi Társaság 1974. évi vándorgyűlése Szolnokon. Paraszti társadalom és műveltség a 18—20. században. II. köt. Mezővárosok. 125—140. p. Bodó S. szerint a periférikus helyzetű falvak rendszerint 2—4 iparággal, a mikrotájak központjai 6—10 iparággal, s a táj központjává fejlődött mezőváros 20nál több iparággal rendelkezik. Megítélésünk szerint nem lehet tértől és településhálózattól elrugaszkodó kritériumokat felállítani. Saját négymegyés kutatásaink során problémát jelent a szintek megvonása. Ha alacsonyan húzzuk meg a határt, akkor Tolna szinte minden települése központi, ha magasan, akkor Baranyában, Zalában alig van falusi központ. Szűkebb terület elemzésével egyes települések szintjét le kell szállítani. 375