Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Hajdú Zoltán: Tolna megye központi szerepkörű településeinek vonzáskörzet-rendszere az 1920-as években • 361

Jegyzetek 1. Beluszky P.: Adalékok a magyar településhierarchia változásaihoz, 1900—1970. Földrajzi Értesítő, 1973. 22. évf. 1. sz. 121—142. p. Eperjessy K.: Városaink múltja és jelene. Bp. 1971. Műszaki Kiadó, 308. p. Gyimesi S.: A városok a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában. Bp. 1975. Akadémiai K. 273. p. Kubinyi A.: A középkori magyarországi településhálózat térbeli rendjének kérdéséhez. Településtudományi Közlemények, 1971. 23. 58—78. p. Major J.: A magyar városhálózatról. Településtudományi Közlemények, 1964. 16. 32—65. p. Major J.: A kisvárosok kialakulása és sajátos helyzete a településhálózatban. Városépítés, 1969. 4. 17—30. p. 2. Benyó B.: A történelem alkalmazott kutatása a területi tervezésben. Területrendezés, 1974. 119—122. p. Dövényi Z.: A vonzáskörzetek történeti kialakulásának és változásának vizsgálati lehetőségeiről. Alföldi Tanulmányok, 1977. 1. köt. 132—142. p. Papp A.: Debrecen funkcióinak, vonzási terének idő- és térbeli változásai. Alföldi Tanulmányok, 1981. V. köt. 177—200. p. 3. K. Balog J.—Letenyei Gy — Mátyás I. szerk: Szekszárd. Szekszárd, 1974. 175. p. Kogutowicz K.: Dunántúl és Kisalföld írásban és képben. I—II. köt. Szeged, 1930 —36. 298, 352. p. Kolta L. szerk.: Bonyhád a 18—20. században. Bonyhád, 1975. Községi Tanács. 205. p. Németh I.: Paks település- és gazdaságföldrajza. Paks, 1940. Geographia Pannonica VIII. 60 p. Németh I.—Somogyi Gy.—Koch J.: Paks nagyközség monográfiája. Paks, 1976. Nagyközségi Tanács, 410 p. Pataki J.: A Sárköz gazdaság- és településföldrajza. Pécs, 1936. 44 p. Geographia Pannonica XXI. Szőke S.: Dombóvár. Bp. 1971. Városi Tanács V B. Dombóvár. 220 p. Vendel J. szerk.: Szekszárd megyei város monográfiája. Szekszárd, 1941. 364 p. Vörös L.: Bonyhád. Pécs, 1942. Magyar Szociográfiai Intézet. Községi Adattár 6. sz. 24 p. 4. Tolna megye községeinek tájékoztató lapjai a második világháború alatt a Közigazgatási Szakkönyvtár anyagával együtt megsemmisültek. T. Mérey K.: A gyáripar Tolna megyében a két világháború között. I. rész. Tanulmányok Tolna megye történetéből. VI. Szekszárd 1975. 275 p. A megyei levéltár csak szórványpéldányokat őriz pl. Tolna nagyközség lapja. A Belügyminisztériumba felkerült anyag szerencsés módon a Magyar Szociográfiai Intézetbe került feldolgozásra, így nem pusztult el a levéltárral együtt. Jelenleg a Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattára őrzi. Az anyag csaknem teljes, egyedül Ladomány kisközség lapja hiányzik. 5. A m. kir. belügyminiszternek 3900/1925. B. M. eln. számú körrendelete. Közigazgatási Adattárak létesítése. Belügyi Közlöny, 1925. 30. évf. 44. sz. 1004—1006. p. 6. A közigazgatási tájékoztató lapok teljes rendszerét közli Kovacsics J.: A közigazgatás statisztikája és organometriája. Bp. Tankönyvkiadó 1977. 305—316. p. 7. Gazdacímtár 1925. Helységnévtár 1926. Az 1920-as népszámlálás kötetei. 8. Lásd Erdősi F. tanulmányát e kötetben. 9. Balogh P.: A népfajok Magyarországon. Bp. 1902. 1113. p. c. munkájának Tolna megyére vonatkozó részén végigvonul az a helyzetelemzés, hogy Tolna megye azért várostalan, mert mind a német nemzetiségű lakosság, mind a magyar lakosság takarékossági szempontból megelégedett a nagyközségi és megyei önkormányzattal, elutasította a városi önkormányzatot. 374