Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Hajdú Zoltán: Tolna megye központi szerepkörű településeinek vonzáskörzet-rendszere az 1920-as években • 361

Dr. Hajdú Zoltán: Tolna megye központi szerepkörű településeinek vonzáskörzetrendszere az 1920-as években A településhálózat területi szerkezetének gazdasági, társadalmi, történeti kérdéseivel a történettudomány, a településtörténet, a történeti és gazdaságföldrajz, a településnéprajz és településszociológia egyaránt foglalkozik. A különböző tudományok tudományelméleti kiindulópontjai, bizonyos értelemben vizsgálati céljaik elérése következében jelentős, bár több ponton eltérő vizsgálati eredményre jutottak.

1 Közös az a felismerésük, hogy fel kell tárni a településhálózat területi szerkezetében, a településhálózat területi rendszerében végbemenő gazdasági, társadalmi folyamatok történeti és térbeli változásainak összefüggéseit.

2 A térbeli és történeti szempontok harmonikus érvényesítése talán a történeti földrajz keretében valósítható meg legkönnyebben. A magyar történeti földrajz régóta vallja a földrajztudomány és a történettudomány közötti alkotó kapcsolatok szükségességét és jelentőségét. Ennek gyakorlati érvényesítését megkönnyíti, hogy a nemzetközi tudományos irodalomban szintén előtérbe került a területi fejlődés, a településhálózat területi rendszerének hosszú távú kutatása. A földrajz, mint tértudomány, és a történelem, mint időtudonaány integrálódása lehetővé teszi a térbeli változások időbeli összefüggéseinek vizsgálatát a vonzáskörzetkutatásokban is. Tolna megye történeti vonzáskörzet-rendszerének feltárására az 1920-as népszámlálás és az 1925. évi közigazgatási tájékoztató lapok területszemléletű feldolgozásával teszünk kísérletet. Az egyes települések konkrét vonzáskörzeteinek feltárásához felhasználtuk a két világháború közötti földrajzi, helytörténeti és a felszabadulás után született monográfiák eredményeit is.

3 A KÖZIGAZGATÁSI TÁJÉKOZTATÓ LAP MINT FORRÁS A világháborús összeomlás, a Tanácsköztársaság győzelme és társadalomátalakító tevékenysége jelentős változásokat idézett elő az ország gazdasági, politikai, társadalmi és közigazgatási rendszerében. A trianoni békeszerződést követően megszilárduló Horthy-rendszer a megyei közigazgatás rendezése után (1923: XXXV. te.) a községek és a községi közigazgatás állapotáról a községi adattárak létrehozásával akart átfogó képet kapni. Nálunk is megerősödött az a korábban is hangoztatott felfogás, hogy csak a községek valóságának megismerésével lehet feltárni a közigazgatás fogyatékosságait és megoldani a községi és területi közigazgatás területszervezési kérdéseit. 361