Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Erdősi Ferenc: Adatok Tolna megye tömegközlekedési hálózatának kialakulásáról • 275

ÁBRAJEGYZÉK. 1. ábra. Tolna megye és közvetlen környezete úthálózata 1832-ben. (Strassen Karte des Königreiches Ungarn 1832. — Közlek. Múzeum Archívuma 1260/966. sz. térkép nyomán.) Jelmagyarázat: 1 — kiépített utak, 2 — kiépítetlen utak. 2. ábra. A közlekedési hálózat viszonya a településhálózathoz és a főbb kereskedelmi irányokhoz az 1830—40-es években. (FÉNYES Elek leírásainak adatai, valamint a LIPSZKY-féle és más térképek úthálózat adatai alaján szerkesztette: Erdősi F.) Jelmagyarázat: 1 — fürdőhely, 2 — intenzív mezőgazdálkodást folytató falvak (híres bor-, dohánytermelés, állattenyésztés), 3 — iparos- és bányászfalvak, 4 — speciális, ill. intenzív mg.-i termelést folytató, vagy uradalom központ mezővárosok, 5 — iparos-kereskedő mezővárosok, 6 — járási székhely funkciójú, agrár, ill. iparos-kereskedő mezővárosok, 7 — megyeszékhely mezővárosok, 8 — szabad királyi város, 9 — rév, 10 — postautak, 11 — megyei utak, 12 kereskedelmi utak, 13 — kiépített, lekövezett, kavicsolt makadám útszakaszok, 14 — a fontosabb kereskedelmi termékek áramlásának iránya. 3. ábra. A postautak fejlődése és hierarchiája a XVIII—XIX. században („Magyar állam postatérképe." M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet. — Orsz. Levéltár Absz. Kori Lev. D. 26. 10. csomó.) Jelmagyarázat: I. Utak: 1 — 1750 előtt létrehozott és 1850. V. 31. előtt megszűnt postaút, 2 — 1750 előtt létesített és 1850. V. 31. után is működő postautak, 3 — 1750 után létesített és 1850. V. 31. előtt megszűnt postaút, 4 — 1750 után létesített és 1850 után is működő postaút, 5 — kereskedelmi út, 6 — mellék postaút, 7 — fő postaút, 8 — a mai megyehatár. II. Postaállomások: 1 — 1750 előtt felállított és 1850. V. 31. előtt megszűnt, 2 — 1750 előtt felállított és 1850. V. 31. után ismét működő, 3 — 1750 után felállított és 1850. V. 31. előtt megszűnt, 4 — 1750 után felállított és 1850 után is működő. 4. ábra. A postaúthálózat 1869-ben. („A Magyar Szent Korona országainak postai, távirdai, vasúti és gőzhajózási térképe 1869." — Közlek. Múz. Archívuma.) Jelmagyarázat: 1 — megyehatár, 2 — postaút, melyen személy-, málha- és levélközlekedés létezik, — 3 postaút, melyen csak málha- és levélközlekedés létezik, 4 — postaút, melyen rendes postamenet nem létezik, és csak külön postáktól vagy stafétáktól használtatik, 5 — összeköttetési utak, 6 — távírda állomás, 7 — postahivatal állomással, 8 — postahivatal, 9 — tájékozódást szolgáló települések. 5. ábra Az úthálózat minősége 1869-ben („Marschrouten-Karte des Königreiches Ungarn ..." 1869. K. K. Militár-Geographischen Institute im Wien. — Orsz. Széchenyi Könyvtár Térképtára. T. M. 6551 sz. kéziratos térkép nyomán.) Jelmagyarázat: 1 — Chausseen (kavicsolt országutak), 2 — Landstrasse (országút), 3 — erhaltener Landweg (karbantartott megyei út), 4 — nichterhaltener Landweg (nem karbantartott megyei út), 5 — komp, 6 — megyehatár. 6. ábra. Az úthálózat hierarchia szerint 1886-ban. (Az 1886. évi Gönczy Pál-féle Tolna megye térkép nyomán.) Jelmagyarázat: 1 — megyehatár, 2 — állami út, 3 — törvényhatósági (megyei) utak, 4 — közlekedési út, 5 — tájékozódást szolgáló község jelölés, 6 — mezővárosok, 7 — járási székhely mezővárosok, 8 — megyeszékhely mezőváros. 7. ábra Az úthálózat az első világháború idején. („Magyarország és Horvát-Szlavonország úthálózati térképe" 1912—1922. A M. Kir. Automibil Club hivatalos térképe. Közlek. Múzeum Archívuma 1922/972. sz. térkép nyomán.) Jelmagyarázat: 1 — elsőrendű autóút, 2 — másodrendű autóút, 3 — megyehatár. 359