Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Erdősi Ferenc: Adatok Tolna megye tömegközlekedési hálózatának kialakulásáról • 275

152. Egy 1890. szeptemberi alispáni jelentés is tudatja, hogy Tolna megye első iparvasútját, mely Nagymányok v. állomást kötötte össze az onnét 1220 m-re levő szénbányateleppel, műtanrendőri bejárás után, aug. 29-én megnyitották (T. K. 1890. szept. 14.). A csillék továbbítására alkalmas, lóvontatású vasút a Nagymányoki Kőszénbánya Rt. tulajdona volt. 153. T. K. 1893. aug. 20. 154. T. V. 1892. július 12. 155. T. K. 1893. szept. 13. 156. T. K. 1893. okt. 8. 157. T. K. 1893. okt. 29. 158. T. K. 1893. dec. 3. 159. „Ez a mikor lehet néhány év, lehet egy évtized. Hiszen ott van a világos példa: a dunaszabályozás ügye. A terv már régen készen volt, mégis egy katasztrófának kellett bekövetkeznie, hogy a létesítés stádiumába jusson." (T. K. 1893. dec. 10.) 160. T. K. 1893. dec. 17. 161. P. K. I. J. 1894. p. 88. 162. P. K. I. J. 1894. p. 85. 163. Az Alföldről a Szlavóniába vezető, 1870-ben megépült vasút szerelvényeit a Duna—Dráva-torkolat alatti szakaszán Gombosnál gőzkomppal továbbították a folyam két pontja között. A komp azonban télen, a jeges időszakban nem üzemelt, ezért a Budapest és a Balkán közötti, Szabadkán át történő távolsági gyorsvonati közlekedés állandósítása feltételezte a vasúti híd megépítését. Ez azonban csak pár évvel az első világháború előtt, 1911 novemberében készült el, és hátrányosan érintette a Dél-Dunántúlt. Ettől kezdve ugyanis a budapest—pécs— boszna-bródi gyorsvonat csak a Dráva menti Eszékig közlekedett, amit Pécs hagyományos balkáni gazdasági kapcsolatai veszélyeztetésének fogott fel és élesen elítélt. (P. N. 1912. jan. 17.) — A budapest—boszna-bródi gyors tehát a gombosi hídon keresztezte a Dunát. 164. T. K. 1894. jan. 1. 165. T. K. 1894. jan. 21. 166. T. K. 1909. ápr 22. 167. T. K. 1896. dec. 27. 168. T. K. 1894. márc. 4.; márc. 18. 169. T. K. 1894. szept. 2. 170. T. K. 1894. dec. 2. 171. T. K. 1909. ápr. 8. 172. T. K. 1909. aug. 5. 173. Tm. L. Közgy. Jegyz. Gyűjteménye, 71—78. old. Simontsits Elemér alispán időszaki jelentése Tolna vármegye Törvényhatósági Bizottságának az 1909. márc. 31-i rendes közgyűlésen. 174. Kossuth Ferenc kereskedelmi minisztert személyes megbízottként Horváth Károly királyi tanácsos képviselte. A megnyitáson részt vett a zágrábi MÁV-üzletigazgató-helyettes, Pest—Pilis—Solt—Kiskun vármegye és Baja város küldöttsége. Tolna megye is készült magas rangú küldöttséget küldeni, de az átadás időpontjáról nem kapott előre értesítést, ezért azt nélküle tartották meg. E nagyjelentőségű eseménnyel kapcsolatos egyetlen reprezentációs mozzanat a közebéd volt a bajai Nemzeti Szállóban. 175. T. K. 1909. szept. 2. 176. T. K. 1909. jún. 24. 177. T. K. 1909. okt. 7. 178. T. K. 1909. szept. 30. 179. 1914. évi nyári menetrend. — Közlek. Múzeum Archívuma. 180. T. K. 1909. jan. 7. 181. T. K. 1909. ápr. 29. 182. T. K. 1909. dec. 2. 183. P. N. 1911. szept. 26. 184. P. N. 1911. szept. 26. 185. HAAG Dezső: A vasút válsága és a közúti közlekedés Magyarországon. — Budapest, 1932. 186. Sz. V. 1881. dec. 1. 187. T. K. 1895. jún. 2. 188. T. K. 1896. márc. 1. 351