Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Erdősi Ferenc: Adatok Tolna megye tömegközlekedési hálózatának kialakulásáról • 275

nisser und seine Angehörigen fást ausschliesslich lebten, nicht nur ruinirt und fást ganzlich verschwinden gemacht, sondern man sperrte ihm auch der Zutrit zu seinem Eigenthum ab. — Weingárten wurden abgetragen und Aecker genommen, die Erde benutzt und davon geschlosst, und die Eigenthümer bekamen nicht nur keine Zahlung, sondern mussten auch noch die auf die abgenommenen Grundsstücke entfallenden Steuern zahlen, ohne ihre Nutzniessung zu habén! Das Hauptertrágniss der Gemeinde liefert der Steinbau und man kan überein, vom Gemeindevermögen, insofern die Bahn hierauf falit, eine Fláche herzuschenken, mit der ausbrücklichen Bedingung, dass ein Bahnhof errichtet und für immerwahrende Zeiten aufrecht erhalten wurden muss, um eben die Weinprodukte leichter und billiger verführen zu können; nur soll das Matériáié, welches in der Fláche gefunden wird, im Sinne des Vertrages, welcher mit einem Pachter geschlossen wurde, bezahlt werden. Die Bauunternehmung sichert sich aber wenig um bedingnisse, sie nimmt, was ihr eben in den Wurf kommt. Steine werden gebrochen, Berge werden abgetragen weit ausserhalb der Strecke, das ganze Gemeindegut ist abgespert, auf demselben werden Bauten aufgeführt, für die ganze Bahnstrecke wird Sand und Schotter gewonnen und verführt, aber von einer Zahlung ist noch immer keine Rede. Bereits stehen vier Lokomotive in Verwendung und verführer seit Monaten den auf Gemeindegründen gewonnenen Schotter; viele Tausend Kubikklafter find davongeschleppt und das Entgeld soll sich die Gemeinde bei unserem Herrgott holen." (Fünfkirchner Zeitung 1873. 15. Juni.) 20. S. 1868. április 14. 21. Egy vámmázsa = 50 kg. 22. S. 1868. máj. 5. 23. S. 1870. február 1. 24. RUZITSKA L. i. m. p. 34. 25. S. 1894. december 9. 26. S. 1872. november 10. 27. RUZITSKA L. i. m. 28. SZEKSZÁRD ÉS VIDÉKE (Sz. VJ 1881. márc. 31. 29. PÉCSI FIGYELŐ (P. F.) 1881. április 8. — Továbbá: „...fánál kocsi-kilométerenkint 13 kr. egyéb kocsirakományoknál 14 kr„ darabáruk után, melyek nem egészen kocsirakományokban adhatnak fel 100 kilogrammonként s kilométerenkint 0,3 kr.-nál nem lehet kisebb. — Tíz év múlva, vagy elébb is, ha a kilométerenkinti 11,500 frt bruttó bevétel eléretik, a fenntebbi minimalis tételek érvénye megszűnik s e vasútnál is ugyanazon egységtételek alkalmazhatók, melyek a magyar államvasutak által az illető forgalomra megállapíttattak. — Egyedüli kivételt képez ez esetben azon engedmény, mely szerint ha az engedélyezett pálya bruttó jövedelme 10 év után kilométerenkint 10 000 frtot el nem ér, az e pályának a díjtételből adandó quóta, addig, míg ezen bruttó bevétel el nem éretik, kocsi-kilométerenkint 12 krnál kisebb nem lehet. — Ugyancsak a díjszabások szempontjából ki lett kötve, hogy azon szállítmányokért, melyek a zákány—fiumei állami vasútról a dombóvár—budapesti vonalra, vagy e vonalon túl, avagy ellenkező irányban átmennek, közvetlen árszabások csakis Dombóvár—Zákányon át fognak felállíttatni, nehogy a forgalom Szt.-Lőrinczen át eltereltessék a déli vasút vonalaira — s azokon át Fiume helyett Triesztre. — Továbbá köteleztettek az engedélyesek, hogy az esetre, ha bruttó bevételük kilométerenkint 11,500 frtra emelkedik, a mennjnben addig személyvonatot még nem járatnának, ily személyvonatot Kelenföldről Dombóvárig mindkét irányban lesznek kötelesek oly átlagos gyorsasággal járatni, mint a minővel a magyar államvasutak Fiume felé és vissza közlekedő csatlakozó személyvonata a sík pályán jár (PÉCSI KER. és IPARKAMARA JELENTÉSE az 1882. évről. p. 157.). 30. Sz. V. 1881. okt. 27. 31. P. F. 1882. márc. 11. 32. P. F. 1882. szeptember 9. 33. P. F. 1882. szeptember 26. 34. P. F. 1882. november 18. 35. Pécsi Ker. és Iparkamara 1882. évi jelentése, p. 158. 36. RUZITSKA L. i. m. p. 35. 344