Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Erdősi Ferenc: Adatok Tolna megye tömegközlekedési hálózatának kialakulásáról • 275

következő év tavaszán kezdhették meg. Ráadásul július elején a Decstől D-re levő szakaszon dolgozó kubikosok otthagyták munkahelyüket és hazautaztak Kalocsára, mivel az építész kevesebb bért akart fizetni az előre kialkudottnál.

141 Nem derül ki a korabeli iratokból, hogy erre a határidőre miért nem készült el a h. é. v. Tény, hogy csak augusztus 20-án tarthatták meg a műtanrendőri bejárást, s a „Sárköz vasútján" ekkor gördült végig az átvevő bizottságot szállító személyvonat.

142 A vasutat méltató korabeli cikkek elsősorban Szekszárd élelmiszer-ellátásának javulását várták az új vonaltól, amely végre összekötötte a várost a közeli sárközi falvakkal, ezekből ugyanis enyhe télen, esős ősszel és tavasszal köves út hiányában hónapokig nem lehetett lovas kocsival kimozdulni.

143 A szárnyvonal 14 év után végre átmenő forgalmat is közvetítő, Szekszárdnak kétoldali összeköttetést biztosító teljes értékű pályává lépett elő, amely részét képezhette volna a Mohácson át Pélmonostorig kiépítendő pályának. A pálya átadása után hamarosan forgalmi és műszaki problémákkal kellett szembenéznie a h. é. v.-et üzemeltető államvasutaknak. Egyes napokon nem volt elég a vegyes vonatok személyszállító kapacitása a lökésszerűen, periodikusan jelentkező utazási igények kielégítéséhez. Különösen vásári napokon nem tudott elég személyt szállítani a h. é. v. Pl. szeptember 13-án, amikor országos vásárt tartottak Szekszárdon, a Bátaszékről jövő reggeli vonat már Sárpilisen megtelt, Decsen kétszázan maradtak le a felszállni kívánók közül, Őcsényben pedig egyetlen személyt sem tudott felvenni a Szekszárdra egyórás késéssel beérkező szerelvény.

144 Október elején az ilyenkor szokásoshoz képest lehullott sok eső annyira átáztatta a vasúti töltést, hogy az megrogyott, ill. lesüllyedt, a deformált pályán Decs és Sárpilis között kisiklott a mozdony. Ezért a forgalmat Szekszárd és Bátaszék között okt. 9-én teljesen be kellett szüntetni a két hétig tartó helyreállítás idejére. A műszaki vizsgálat fényt derített az építkezéskor elkövetett hanyagságokra, pl. hogy az ingoványos ártéri vizes talajon nem végezték el az előírt alapozást a töltés alatt, „föveny homok helyett sárga homokot" (tehát folyami sóder helyett a decsi szőlőhegy oldalában bányászott pannóniai korú közönséges tengeri homokot — E. F.) használtak, és a kavicsolást is hiányosan teljesítették.

145 f) A bátaszék—pécsi h. é. v. E mellékvonalnak ugyan csak a töredék része, a báta—bátaszéki 9 km-es szakasza van megyénkben, és elsősorban Baranya, azon belül is Pécs érdekeit szolgálta azáltal, hogy lerövidítette a pécsi szén útját az Alföldre (amit azonban 1909-ben a bajai híd és a Duna—Dráva vasút befejezése tett lehetővé), de létrehozásában több ok miatt érdekelve volt megyénk is. Azon az általános kedvezményen túlmenően, hogy megkönnyítette a két szomszéd megye közötti összeköttetést, éppen Tolna megyei szakasza részét képezte volna a tervezett budapest—eszéki fővonalnak. (Erre számítva a báta—'bátaszéki szakaszt nem vicinális minőségben, hanem annál jóval erősebb al- és felépítménnyel építették meg.) Áz sem közömbös, hogy ez a pálya jelentősen hozzájárult Bátaszék vasúti csomóponttá fejlődéséhez.

146 Létrehozásának előzményei 1882-re nyúlnak vissza. Ennek az évnek április 7. napján indítványozta először Bátaszék község képviselőtestületi ülése. Amikor 1896-ban a megyeházáig is eljutott e vasút létesítésének terve, Tolna megye 308