Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)
Sipter Gézáné: A kézműipar és a kisipar Tolna megyében 1920-1948 • 223
rádiószerelő, továbbá a villamosítás terjedésére utal a 17 villanyszerelő tanuló. 142 összegezésként megállapíthatjuk, hogy a két világháború között a kapitalizmus lassú fejlődése eredményeként Tolna megyében nemcsak a mezőgazdaságban konzerválódott a nagybirtokrendszer formájában az elmaradottabb termelés, de a gyáripar, a nagyipar hiányában az iparban is. A századforduló után a termelési eszközök színvonala mellett szükségszerű a kisipar fennmaradása, a személyes szükségletekre termelő szakmákban a fejlődése. Módosul a helyzet az 1930-as évek végére, az 1940-es évek háborús időszakára. Az ország termelőerőinek fejlődése elmarad a fejlett tőkés országoktól és hazánkban, így Tolna megyében is, a vásárlóképesség hiánya miatt a textilipar, ruházati ipar, élelmiszeripar modernizálása sem látszott eléggé kedvezőnek a nagytőkések számára. A kisipar ilyen mérvű fenntartása, konzerválása a társadalmi viszonyokat is tükrözte. A Horthy-rendszer bizonyos mértékig szükségesnek tartotta a kisiparosság fenntartását abban a reményben, hogy bennük támaszt találnak a proletariátussal szemben. Nagy tömeget biztosított a kisiparosság köréből a szociáldemokrata párt, és ez is kedvező volt a fennálló rendszernek. Tolna megyében szép számmal kerültek ki a munkásmozgalom, az illegális mozgalom harcosai a kisiparosság köréből, de a szervezett nagyipari munkásság munkásmozgalomban betöltött szerepét nem tudta pótolni. Végső következtetésként elfogadhatjuk Ránki György megállapítását: „...a magyar kapitalizmus fejlődésének alacsony színvonala és torz arányai társadalmilag és gazdaságilag olyan fokon konzerválták a kisüzemi termelési formákat, mely nem segítette elő, hanem bizonyos fokig gátolta a termelő erők és az osztályharc fejlődését..." 143 Vizsgálódásunk a magyar kapitalizmus koránál néhány évvel tovább tekint. Ez azzal magyarázható, hogy a felszabadulást követő néhány év kisipari adatai lényegesen nem változtak a megyében, továbbá azzal, hogy a kisiparosság képviseleti szervének, az ipartestületeknek, megszűnéséig, a kisipari szövetkezetek megalakulásáig kívántuk a megye kisiparát vizsgálni. 256
