Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)
Sipter Gézáné: A kézműipar és a kisipar Tolna megyében 1920-1948 • 223
1945. január 26-án: „Folyó hó 19-én kelt ad 118/1945. nb. átiratukra válaszolva van szerencsénk a következőket jelenteni: a) az iparosok helyzete általában siralmas, b) iparukat űzik a fodrászok, cipészek, szabók, sütők és más iparosok, akik valamelyest keresnek is, az asztalosok, ácsok, kőművesek, kovácsok stb. munkájukért ellenszolgáltatást nem kapnak, mert vagy az átvonuló csapatok veszik igénybe, vagy a repülő támadás okozta károkat állítják helyre, a legtöbb műhely azonban áll, vagy össze van zúzva a berendezés, vagy kirabolva, továbbá a nyersanyagkészlet miatt, c) az iparosok panaszait orvosolni lehetne: a közbiztonság sürgős helyreállításával, ami azt jelenti, ha műhelyét üzembe helyezi, ne legyen kitéve annak, hogy ugyanazon a napon vagy más napon újból kirabolják, d) a nyersanyagban nagy hiány van minden fajtában, a legsúlyosabb a vas, deszka, üveg, fa, szeg, bőr, textiláru, lemez stb., amiből semmiféle készlet nincsen, e) egynéhány kivételével az összes kocsik és lószerszámok el lettek rabolva (talán van Bátaszéken 15—20 kocsi és lószerszám), ezek pótlására kellene vas, bőr és fa, hogy a mezőgazdaság ne akadna meg teljesen, ami igen káros volna szegény lakosságunkra. Továbbá jelentjük, hogy nincsen élesztő, gyufa, cukor, petróleum, nyersolaj, ami szintén életbe vágóan fontosak volnának. Igen súlyosan érintette községünket a szörnyű háború..." 126 1945. szeptemberében a Simontornya és Vidéke Általános Ipartestület választmányi gyűlési jegyzőkönyve összefoglalja a háború éveit és néhány adattal visszatekint az ipartestület történetének legjelentősebb eseményeire. 127 A felszabadulás évének eseményeit rögzíti Vold Mária ipartestületi jegyző és Vold Jenő ipartestületi elnök elöljárósági jelentése a Tamási és Vidéke Ipartestület tagjainak, amelyet 1946. február 17-én vitatott meg a közgyűlés. 128 A termelés, az újjáépítés céljából a Bátaszék és Vidéke Általános Ipartestület helyzetfelmérést végzett a kisiparosok körében, 129 majd felhívással fordult tagjaihoz ipari szövetkezetek alakítására. 130 A megyében az iparügyi biztos rendelte el az ipari munkavállalók összeírását, majd az alispáni hivatal vette számba az ipar jogosítvány okát az 1922. évi XII. te. engedély és iparigazolvány alapján. 131 A kisipar folyamatos termelésének legfőbb akadálya a felszabadulás utáni években a háború pusztításai nyomán előállott nyersanyaghiány volt. A Közellátási Minisztérium, az Anyag- és Árhivatal az ipartestületeken keresztül utalta ki a legszükségesebb ipari nyersanyagokat. A Bonyhád és Vidéke Általános Ipartestület 1947. évi irataiban elszámolások maradtak fenn az édesiparosok részére kiosztott cukorról, a Glöckner Gyula pécsi nagykereskedőnél átvett parafinról, a cipészek, bőröndösök, szíjgyártók, nyergesek, könyvkötők és kárpitosok részére kiutalt lencérnáról és cipészendliről, a Pécsi Kokszműveknél átvehető kovácsszénről, a budapesti Bonus Textil Szövő és Kötő Ipari Szövetkezetnél kiutalt szövő- és hurkoló pamutról. 132 253
