Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Sipter Gézáné: A kézműipar és a kisipar Tolna megyében 1920-1948 • 223

Az ipari foglalkoztatottak többsége a kisiparban dolgozott, ehhez járult a város gazdasági szerkezete, a fejlett szőlőkultúra, a hivatalnok] elleg. „Az iparos családok — akik maguk is érdekeltek voltak a szőlőkultúrában — képezték a város iparát. Mellettük sok olyan iparos élt, akinek a sorsa egyenlő volt a kisebb gazdaságokkal rendelkező parasztságéval, és a szőlőművelő mezőgazdasági munkáséval.

117 A meglévő ipari üzemek technikai fejlettségi szintje alacsony volt, a gépesítés hiányos, vagy minimális. Több üzemben — téglagyárakban, kenderfeldolgozóban is — csaknem teljesen kézi erővel folyt a termelés. Elmaradottság jellemezte az üzemek dolgozóinak szociális helyzetét is. Az üzemekben a felszabadulást követően rövidesen megindult a termelés. A folyamatos termelést azonban több helyen akadályozta a nyersanyag- és tüzelőanyaghiány. Ez a háborús helyzet velejárója volt, és az üzemek esetleges tartalékaikat élték fel a felszabadulást követő hónapokban. A nyersanyag hiányát bizonyítja, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormány kiadta a 3660/1945. M. E. számú rendeletét az iparcikkek forgalmának szabályozásáról.

118 Tolna megyében a szovjet vezetés a gazdasági helyzet helyreállítása céljából kimutatást kért a megye lakosságának számáról, vagyoni helyzetéről, a gyárakról, a kisipari üzemekről, a közcélokra igénybe vehető épületekről, a mezőgazdaság helyzetéről, az élelmiszerek áráról. Tolna ímegye önálló iparosainak száma a felmérés szerint: Járások Dombóvári járás Dunaföldvári járás Központi járás Simontornyai járás Tamási járás Völgységi járás Szekszárd Önálló iparosok száma 1945 1946 1007 552 nincs adat 977 1049 nincs adat 915 nincs adat 1330 nincs adat 1261 561 663 nincs adat

119 A fenti adatok a felszabadulás évének adatait tükrözik és 1946. első hónapjainak adatait, az alkalmazottak száma nélkül. A termelés megindítása, a gazdasági élet helyreállítása céljából országos és megyei intézkedések történtek. 1945. április 17-én, Debrecenben megjelent rendelet a tervszerűséget irányozta elő a következőkben: „Az állami és gazdasági élet reorganizálása határozott tervszerűséget kíván, s ezért a gazdasági és ipari élet megindításával kapcsolatos ipari és pénzügyi kérdések tisztázása igen sürgős feladattá vált. Az egyes ipari és bányavállalatok megindításához és gazdálkodásához tervek készítendők. Ezért kérem, hogy hívja fel a hatáskörébe tartozó vállalatokat, hogy a terveket sürgősen készítsék el, éspedig az állami üzemek és vállalatok 1945. gazdasági évre részletes költségvetést készítsenek, melyből az előírt költségvetési kereten felül az 1945. évben szándékolt és feltétlen halaszthatatlan rendbehozási és újjáépítési munkákat, valamint a készletkiegészítéshez múlhatatlanul szükséges költségeket is adják meg. A magánvállalatok 251