Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)
Szőke Sándorné Zsíros Mária: Az 1692. évi Kélcz Mihály-féle összeírás • 5
A puszták néptelenek, vagy nincs állandó lakosságuk. Fontos tudni, hogy az urbárium csak a családfőt (egyenlő a jobbágy-háztartással adóegység nyilvántartása) tünteti fel névszerint és a felnőtt fiaikat vagy testvéreiket, akik majd a helyükre állnak. A népesség számát viszont úgy tudjuk meg, ha az összeírást családnak vesszük (családfő x 5-tel) Bár Káldy 20 a török kimutatásokra ajánlja ezt a módszert, az 1692-es összeírásra is igaz lehet. E nagy kiterjedésű birtok esetén azonban ez a lakosság kevés. A gyér lakosság az egész hódoltságra jellemző. Tolna megyére vonatkozóan van néhány pontos adatunk. 21 1526-ban a feltételezett lakosság száma 100 000 1570—1580 között (III. Murát szultán kora 1574— 1595) a fennmaradt török adóösszeírás alapján „Tolna megyében megközelítően 4708 adófizető gazdaság volt, 208 összeírt helységben mintegy 33 000 lélek élt." A további csökkenést igazolja az 1696-os összeírás. „1696-ban a megyében 43 összeírt helységben ezer családot jegyeztek fel.. . a 43 helységből 11 helység és az ezer családból 459 család szerb volt." A népsűrűség természetesen alacsony. Wellmann szerint a felszabadító háborúk lezárásakor az átlagos népsűrűség 12,2 fő/km 2 a volt török területen legfeljebb 6,0 fő/km 2 . 22 Az összeírások népességi adataiból kiderül a vizsgált terület nyelvi sajátossága is. Három település lakossága rác: Oppidum Dombó, Possessio seu Civitas Sásd, Possessio Nyerges. A többi falu magyar. Mit tudhatunk meg részletesebben a legnépesebb település, Domóbvár lakóiról az összeírás alapján? Bizonyára fontos szempont vezette Kelcz Mihályt az összeírásban, mert az irat minden bevezető nélkül a 104 név felsorolásával kezdődik. A török kiűzése után jellemző még mindig a rác lakosság itt-tartózkodása. Általában megfigyelhető a lakosság mozgása, amely már 1526 előtt is jelentős volt. A török megszállást követően az őslakosság menekült, száma csökkent. Viszont nő az „új" lakosság száma, különösen fontos a megyénkben a rác lakosság. Már a török hódítás előtt jelentős rác népesség élt a Dráva és a Száva közén. A rácok a töröknek a hódoltság idején katonai szolgálatot teljesítettek, így kiváltságot élveztek. Dombóváron is letelepedtek, amit a névsor is igazol. Tolna megye népességével foglalkozók részletesen írnak a rác kérdésről. 23 Az 1580 február 16-án lezárt defter (adóösszeírás) szerint „Dombóvártól—Szemcséig—Koppányig rác településeket látunk. 23 helység magyar népessége menekült el, nyomukban 1—2 év múlva rácok jelentkeznek". E szerint a kimutatás szerint a Dombói nahiéből 280 adózó menekült el. A felsorolásból érdekes az irat szempontjából a praediumok összeírása miatt Ábrán (1692-ben Habrám), amelyből 9 adózó menekült el — 1692-ben puszta, ide tehát nem telepedtek be a rácok. A régen betelepült rácok keveredtek az őslakossággal. Érdekes következtetésre jutunk a dombóvári névsor elemzésével. A 104 összeírt név közül 44 tiszta rác. Sok a szerb hangzású keresztnév: Radovicza, Radocza, Radonya, 24 Sztankó, Száva stb., ezek gyakori keresztnevök. A névsorban találhatók olyan neveik, amelyeknek vezetékneve magyar hangzású. Igen gyakoriak az olyan vezetéknevek melyek jelentése egy-egy Dombóvár környéki település nevével egyezik. 41 olyan név van, melynek vezetékneve környéki helységnév eredetű. Az ilyen helységeredetű vezetéknevekhez magyar és szláv keresztnevek egyaránt tartoznak pl. Koppányi György, Döbrekezi Osztovány. Ezek közül csupán 25 az olyan név amelyhez magyar keresztnév párosul, tehát 1692-ben az összeíráskor csupán 25 magyar család él Dombóváron, a többi eredetét tekintve rác. Vagyis a nevekből kitűnik, hogy a környező területekről erős volt a rácok bevándorlása Dombóvárra. Egyút23
