Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szőke Sándorné Zsíros Mária: Az 1692. évi Kélcz Mihály-féle összeírás • 5

Oppidum Vásáros Dombó — Possessio Hernyék — Possessio Nyerges — Possessio Meződ — Possessio Pullya — Possessio Jágónak — Possessio seu Civitas Sásd Notandum Sásd részletes leírása Praedia in Hisce Bonis Dombóvariensibus (A puszták felsorolása) — Hodós — Szállás — Béka tó — Olaszfalú — Ternova' — Mászlán — Mászna — Habrahám — Merse — Vuga — Szarvasd — Üjfalú Elenchus Suprascriptarum Possessionum ac Praediorum spectantium ad Arcéra Dombo — vár (összesíti a Dombóvárhoz tartozó városokat, falvakat, pusztákat.) Concludo összegezés, Kelcz Mihály összegezi a fő tennivalókat a létesítendő majorság szempontjából. Inventarium A városhoz tartozó vár részletes leírása. Az irat tagozódásából kitűnik, hogy a legtöbb adatot Dombóvárra nézve tartalmaz, mert ez volt az uradalom központja, legnépesebb település is (oppidum) az idetartozó mezővárosok (pld. Oppidum Vásáros Dombó) falvak (Possessio) és puszták (praedia) központja. 1692-ben az itt felsorolt települések mind Tolna megyéhez tartoztak. Tolna megye sokkal nagyobb volt a jelenlegi kiterjedésénél. Megyénk Baranya, Somogy, Veszprém és Fehér megyével volt határos. A török hódoltság előtt pontosan kialakultak a határok, amelyek viszonylagosan állandóak voltak. A török uralom alatt a török közigazgatás érvényesült, s jelentősége nem volt a megyehatárnak. A török kiűzése után a Habsburgok a hadiadót a megyére vetették ki (kivetett összeg, elszállásolás) ezért fontos volt, hogy e

gy~egy megyéhez több település tartozzon. Az 1690-«s évek közepétől megyénk és szomszédai között ezért heves vita kezdődött a határt illetően. Különösen Baranya megyével volt éles a vita és évtizedekig elhúzódott.

3 A határper Baranyának kedvezett. Nagyjából a mai megyehatár 1696-ban jött létre Baranya és Somogy megyékkel.

4 A Tolna megyei Levéltárban a Kammerer hagyatékban

5 az 1696-os évnél „A nádor Tolna—Somogy—Baranya határait megállapítja" megjegyzésnél a következő ténymegállapítást találtam. 1696. „Somogy és Tolna közt ekkép intézkednek ... Nyilas, Ozora, Tamási, Dombóvár, Döbrököz, Pincehely, Grabócz és Kelet jelé ami esik Tolna. Tolna és Baranya közt III. Béla diplomája szerint 1404-től Máza Tolnában, ami Máza fölött esik Tolnáé amint a diplomában bővebben olvasható". 20