Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)
Horváth Árpád: Tolna megye igazgatása a neoabszolutizmus idejében • 169
Horváth Árpád: Tolna megye igazgatása a neoabszolutizmus idejében A neoabszolutizmus korszaka Magyarországon korrnányzattörténeti szempontból két egymástól elkülönülő részre, mégpedig a birodalmi centralizmus és az Októberi Diploma megjelenését követő időszakra,oszlik. A birodalmi centralizmus kormányzatának mintegy előtörténeti szakasza akkor vette kezdetét az országban, amikor a császár Lamberg osztrák altábornagyot Magyarország katonai parancsnokává nevezte ki és a rend helyreállítására Pestre küldte. Lamberget azonban Pestre menetele alkalmával a felizgatott tömeg 1848. szeptember 28-án meggyilkoltja. A király e gyilkosság megtörténte után Magyarországgal szemben ekkor már a nyílt fegyveres beavatkozás mellett döntött. Szándékának a végrehajtása céljából, hogy Magyarország irányában minél szélesebb körű felhatalmazást kaphasson, V. Ferdinánd királyt 1848. december 2-án lemondatta a trónról és az alig 18 éves Ferenc József főherceg lett az egységes Habsburg-birodalom uralkodója. Megítélése szerint ugyanis Ferdinándot esetleg királyi esküje akadályozta és kötötte volna az általa megerősített 1848-as magyar forradalmi vívmányoknak katonai erőszakkal történő megszüntetésében. Ferenc Józsefnél mindez nem állott fenn, mivel esküt nem tett és nem is koronáztatta meg magát. 1849. februártól—áprilisig Windischgratz Alfréd kormányzata A fiatal, tapasztalatlan uralkodó udvari tanácsosai javaslatára a Magyarország ellen operáló császári hadsereg teljhatalmú fovezérévié Windischgratz Alférd herceget nevezte ki, aki seregével 1848. december 15-«n már el is indulhatott a magyar szabadságharc leverésére. 1 A császári seregek kezdetben oly sikeresen nyomultak előre, hogy Windischgratz 1849. január 6-án már Budára, az ország fővárosába is bevonulhatott. Elért eredményei alapján úgy látta, hogy teljesen elmetszette a vele szemben álló honvédseregek egyesülésének a lehetőségét, így hozzáfoghat az ország eddig megszállott területein a polgári közigazgatás apparátusának a megszervezéséhez és bevezetéséhez. Ebből a célból január 12-én a volt magyar helytartótanács mintájára „ideiglenes királyi polgári közigazgatás" címmel Budán egy központi közigazgatási kormányszervnek a felállítását rendelte el. Annak vezetőjévé id. Szőgyén-Marich László, volt magyar alkancellárt nevezte ki. A központtal a törvényhatóságok cs'aik a királyi biztosok útján érintkezhettek. 2 169
