Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szilágyi Mihály: Az újratelepülő Tolna megye (1710-1720) • 33

A magántulajdon elleni bűncselekményeknek se szeri, se száma. Ebben nincs kivétel magyar, német és rác között. Vilt János tiszttartó elkobozta Felsőnyéki István deres lovát, eladta a vásárban és cinkostársával osztozkodott a ló árán.

59 Schmelczer Christian és Kenden Valentin tolnai német telepesek kecskét, Derkovics és Jankovics rác lakosok sertést loptak. A mezőváros bírái mindkét esetet rövid idő alatt felgöngyölítették.

60 Mérey Mihály szekszárdi apát 1711-ben görögkeleti szerzeteseket hívott Grábócra és kolostort építtetett nekik azzal a nyilvánvaló céllal, hogy a renitenskedő rácokat megfékezzék. A kalugyerek (szerzetesek) nehéz feladatra vállalkoztak. Az apari, cikói, grábóci és szálkai rácok nemcsak a Duna és a Dráva mellékére jártak el lopni (pl. lovat ós ökröket),

61 hanem papjaikat is meglopták. A grábóci kolostor építkezésén Iván Grassics horvát jövevény bevallja, hogy „Grábóczon a Rácz-Papoknál a házon egy másik horvát s harmadik rácz társammal munkálódván, egykor midőn kenyerünkért bementem volna a Házba, más dibdábunkat (holmit) ott tartván a Diák a Kalugyert akarván öltöztetni, valamelikrül az óra a földre esett keszkenyőben, kit is én föl vévén elsőbben tettem az ágy deszkája mellé az ablakhoz, azután ötödnap múlva hogy csak mind ott állott, nappal az ablakon vettem ki, s el is vittem. . ."

62 A tolvajokat elfogták. Marko Goiadot 300 pálcaütéssel sem bírták rá tettének elismerésére, de amikor a grábóci ikalugyer fölkereste őt apari lakásán, ndki az egész történetet bevallotta.

63 A magyarországi községekbe bekvártélyozott császári katonaság visszaélései közismertek; Tolna megye népe is szenvedett tőlük eleget. A rosszul fizetett és hiányosan táplált katonákat nem egyszer éri az a jogos vád, hogy összefogdossák a birkákat és a baromfit. Szabad idejükkel nem tudtak mit kezdeni, ezért kocsmáztak, kártyáztak, majd szálasukra menet garázdálkodtak. Révész Márton dunaföldvári kisbíró 1717. tavaszán rendre akarta utasítani a kocsmából jövő német toatonát, mire az belekapott a kisbíró hajába és megtépte.

64 Döbrököz lakói 1716 decemberében azt panaszolják, hogy a beszállásolt katona nem elégszik meg azzal, hogy a soros házakból való asszonyok neki reggelire sajtot, mézet, tojást és kenyeret visznek, hanem ezen felül még élelempénzt is követel, s amiért nem kapja meg, jól elpáholja az asszonyokat. A falu szabadosának és bírójának is kijutott a verésből, amikor beavatkoztak az ügybe.

65 A császári katonaságot a magyar hatóságok igénybevették a közrend fenntartására. A siimontornyai helyőrség parancsnoka 'készséggel (kivezényli 3 katonáját éjszaka idején is Bregovics György pincéjéhez, hogy onnan Vitáris Katát és szeretőjét elővezessék. Túlbuzgóság vagy félelem? — kérdezhetné az ember, amikor Simontornyán Galambos Jakab házánál kopogtat és tréfásan beszól egy városbéli gazda: „Itthon vagytok-e, ti másvilágra valók?"; mire a házban elszállásolt katona kirohan, „Alarm"-oX kiált és elhurcolja Galambos látogatóját, meg a lármára odasiető nótáriust.

66 A helyőrségekben, minden bizonnyal, nemcsak zsémbes és részeges katonák szolgáltak és élték örömmel-bánattal vegyes életüket, hanem barátkozó, csendesen szórakozó, ia helybeli nőknek udvarló, kedveskedő burgenlandi és hesszeni zsellérfiúikból, szabósegédékből és más jóravaló fiatalembereikből rekrutalt katonák is. Miként a tolnai török, ugyanúgy a paksi német kapitány is bizalmas kapcsolatot tartott fenn néhány magyar családdal.

67 A korszak egyik nagy problémája a vallási türelmetlenség s ennek nyomában a villongások sorozata. A község békességét a földesúr rosszul kivitelezett telepítési politikája bármikor felboríthatta. Tolna földesurai többnyire arra töre101